A mezőgazdaságnak jól mehet az idén. De csak a felének. A növénytermesztésnek. Az állattenyésztők számára 2004 sem ígérkezik jó időszaknak az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerint. A konjunktúra cég aktuális, második negyedévi elemzése egyébiránt is sok tekintetben a kedvezőbb tendenciák példatárának bizonyul, Belyó Pál június 24-én arról adhatott számot, hogy a kormányzat, illetve a többi szakmai cég államháztartási hiányra vonatkozó idei előrejelzésével szinte teljesen megegyezik a 4,8 százalékos deficit jóslata. Csupán a Magyar Nemzeti Bank vélelmezi hogy ennél kedvezőtlenebb lesz a GDP százalékában kifejezett hiány, de – az Ecostat szerint – most sem kalkulál jól a jegybank.

A növekedés adatát a korábbi előrejelzéshez képest fölfelé módosította az Ecostat, s így 3,8 százalékot valószínűsítenek. Igaz, az inflációnál is fölfelé változtattak az eredeti kalkulációjukhoz képest. Az első négy hónapban a fogyasztói árak 6,8 százalékkal emelkedtek, az előző évi 4,7 százalékos inflációval szemben. Az árnövekedést nagyrészt az adókulcsok változásának lehet betudni. Végeredményben 2004-ben 6,7 százalékos áremelkedést valószínűsít az Ecostat, s a fő kockázatot az olaj világpiaci ára jelenti. A jövő esztendőre is adtak előrejelzést, mégpedig 5 százalék alatti fogyasztói árindexben gondolkodnak.

A gazdaságelemző cég hangsúllyal emlékezik meg az első negyedévi beruházás-élénkülésről, melynek volumene 18,9 százalékkal haladta meg a bázisidőszak szintjét. Folytatódik a feldolgozóipari gépberuházások kedvező trendje. Végeredményben a beruházások gyorsuló ütemű növekedésével számolnak az év egészében, s a megjelölt mérték akár 9-10 százalék is lehet. Ugyancsak dinamikus növekedésre van esély az exportra szakosodott iparágakban, a híradástechnikai és műszergyártásban, a járműgyártásban. Az ipar egészére idén 8-9 százalékos bruttó termelés-növekedést tart lehetségesnek az Ecostat. Az építőipar pozíciói lassan, de biztosan javulnak, s a folytatáshoz az adhat újabb lendületet, hogy gyarapszanak az infrastruktúrális beruházások, környezetvédelmi fejlesztések, különös tekintettel az unió finanszírozásának bekapcsolódására. Az agrárgazdaság a múlt évinél 10-12 százalékkal termelhet többet, a feldolgozott termékek kivitelének kilátásai javulnak, s egyáltalán nem lehetetlen, hogy 300 milliárd forint aktívum keletkezik a mezőgazdaság külkereskedelmében.

Az Ecostat azt vélelmezi, hogy az export dinamikus növekedésének köszönhetően megállhat az áruforgalmi egyenleg romlása. Belyó Pál Ecostat-igazgató a folyó fizetési mérleg pillanatnyi helyzetét pedig nem tartja aggasztónak. A kivitel 14 százalékos, a behozatal 13 százalékos volumen növekedését kalkulálják 2004 időszakára, az áruforgalom hiánya várhatóan 4,5 milliárd euró lesz. Az pedig szinte természetes, hogy a szolgáltatásexport növekedési üteme bizonyul igazán kedvezőnek. (Megjegyzendő, hogy a tőkevonzás új területének is a szolgáltató szektort célszerű tekinteni, s nem csupán azért, mert a hagyományos, zöld mezős beruházások iránt nincs már komolyabb igény.)

Az idei, első negyedévi bruttó átlagkeresetek 9,1 százalékkal, a nettó keresetek 7,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, 6,8 százalékos átlagos inflációval számolva a reálkeresetek 1,1 százalékkal növekedtek. Az Ecostat azt is természetesnek tartja, hogy a keresetek, valamint a lakosság életkörülményei szempontjából a kormány takarékossági csomagja lesz a meghatározó, a fizetőképes kereslet növekedése veszít lendületéből. Éves szinten a bruttó átlagkeresetek 7,5-8 százalékos, a nettó átlagkeresetek 7 százalékos növekedésével számol a gazdaságelemző intézet, következésképp a reálkeresetek alig 1 százalékkal emelkednek.