Nem lesz „gazdagabb” a Miniszterelnöki Hivatal 2004-ben, csak éppen jóval több pénzt „kezel” majd. Ennek az az oka, hogy a tárcáknál elkészítették az európai uniós társfinanszírozásnak, valamint az EU-tól igénybe vehető pénznek a költségvetését 2004-re, ezt követően pedig a kormányzat egy helyre, a MEH-hez tereltette át ezeket az összegeket. Ilyenformán 236,3 milliárd forint szerepel a jövő évi büdzsében EU-s célokra, mégpedig úgy, hogy 170,2 milliárd forintot Brüsszel, 66,1 milliárdot pedig hazánk áll. Ugyan már volt ilyen a magyar központi költségvetés történetében, tehát nem újdonság, ám mégis fontos körülmény: funkcionális kiadásokat tervez a Pénzügyminisztérium a jövő esztendőre. Ez azt jelenti, hogy meghatározott, nagy léptékű feladatokhoz rendeli hozzá a fiskális tárca a finanszírozásokat, s a költségvetésben is így lehet megtalálni azt, hogy mire és mennyit szán a kormányzat.

A Ház a közeljövőben harminc órán keresztül vitathatja meg plenáris ülésein a költségvetést, s ez a jelentős időmennyiség arra mindenképpen jó lesz, hogy a honatyák kifejthessék érveiket a jövő esztendei büdzsé fontosabb részleteiről. A képviselők október első napján már megkapták a törvénytervezetet, ugyanúgy, mint ahogy az Országgyűlés elnöke is, akinek a pénzügyi tárca vezetője személyesen vitte el a dokumentumot. László Csaba ezt követően a sajtó nyilvánossága előtt ismertette a költségvetést. Innen (is) tudható, hogy több előzetes kiszívárogtatás eredményeként a közvélemény nem tájékozódhatott kellően olyan lényegi kérdésről, mint arról, hogyan is alakul a jövő évi nyugdíj mértéke. Az tény, hogy jövőre 6,3 százalékos januári emelést szerepeltet a büdzsében a kormányzat, illetve számolni lehet az úgynevezett 54. heti kifizetéssel is, s így 2,5 százalékkal nő a nyugdíj reálértéke 2004-ben. A központi költségvetésbe ezer milliárd forintnyi úgynevezett gyermekkiadást is szerepeltet a pénzügyi kormányzat, ami mintegy 100 milliárdos növekmény az ideihez képest. Ebben több más tétel mellett az egy gyermeket nevelő családok kerek 300 forinttal, a kettőt 600-zal, a hármat 1200-zal kapnak több családi pótlékot jövőre, mint az idén.

László Csaba jóléti fordulatként aposztrofálta a 2004-es költségvetést is, illetve elmondta: számos program a közép távú fejlődésnek, a versenyképesség javításának, a tartós egyensúly megteremtésének a jegyében született. Néhány fontosabb adat a büdzséből ugyancsak ezt látszik igazolni, így az, hogy az államháztartás bevételei 14 százalékkal, kiadásai 12 százalékkal nőnek, hiánya pedig az idei 4,8 százalékról 3,8-ra mérséklődik. A pénzügyminiszter a 2005-ös deficitet a GDP 2,8 százalékában jelölte meg 2005-re, s 2,5 százalékban 2006-ra. A minisztériumok és intézményeik 200 milliárd forinttal „járulnak hozzá” az államháztartási kiadások tervezett mértékének eléréséhez, a GDP mintegy egy százalékával csökkenhet a büdzsének ez az oldala. Ugyanakkor igaz, hogy több területen komoly mértékben nőnek a kiadások, így legjobban a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra fordítandó összeg emelkedik: 12,5 százalékkal, azaz 250 milliárd forinttal. A lakásügy, a rendvédelem, a közlekedés és távközlés, a kulturális szolgáltatás, a műszaki fejlesztés is kiugró mértékű finanszírozással számolhat.

A gazdaság, a versenyképesség fejlődésében, javításában finanszírozói minőségében ugyancsak nagyobb szerepet vállal az állam, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére 207 milliárdot, ugyancsak ezen útkategória építésének előkészítésére 10 milliárdot, EU-támogatással megvalósuló útfejlesztésre 32 milliárdot, útfenntartásra és fejlesztésre 88 milliárdot tervez a költségvetés. A Vásárhelyi terv 8 milliárdból gazdálkodhat, s a büdzsé számol a budapesti 4-es metró első szakaszának a megépítésével is, amennyiben 15,8 milliárdot finanszíroz az állam. László Csaba – válaszolva egy újságírói kérdésre – kijelentette, a BKV Rt.-re, illetve a városi tömegközlekedés normatív támogatására nincs mód a jövő évi költségvetésben. Azt azonban – utalva részben a helyi közlekedés finanszírozására, részben az önkormányzati források helyzetére – leszögezte a fiskális tárca vezetője, hogy a személyi jövedelemadó átengedése a helyhatóságoknak az előírásoknak megfelelően két éves csúszással megy végbe, ami a konkrét esetben azt jelenti, hogy 2004-ben a 2002-es lényegesen nagyobb szja-befizetésekkel kalkulálhatnak az önkormányzatok. Ráadásul az adó-visszajuttatás metodikájából az is következik, hogy éppen a nagyvárosok büdzséje gyarapszik jobban. A BKV Rt. egyébiránt tavaly 30 milliárdos adósságkonszolidációban részesült az államtól, a cég gazdálkodása amúgy nem tartózik a fiskális tárcára. Az önkormányzatok ellehetetlenülését állítókkal ugyancsak vitázik a pénzügyminiszter, miszerint jövőre 7,9 százalékos költségvetési forrásnövekedéssel számolhatnak, ami magasabb, mint a 2004. évi infláció tervezett (5,5-6 százalékos) mértéke. Emellett 3 százalékkal az szja őket illető normatív része is.