A papírgyárak által ültetett hatalmas eukaliptusz-, akác- és fenyőültetvények a helyiek szerint a földművelőktől veszik el a megélhetésüket, s a mesterséges fatelepítéssel a biodiverzitást fenyegetik és rontják a talaj minőségét, míg a cellulózgyártással a levegőt szennyezik - írja a planetsave.com környezetvédelmi híroldal.

Az Aracruz Papel e Celulose SA nevű papírgyártó Sao Paulotól hétszáz kilométernyire délre fekvő ültetvényén - a tulajdonos szerint - több millió dollárnyi kárt okozott a mintegy kéztezer tiltakozó, a helyi laboratórium szétrombolásával, s a facsemeték kihúzogatásával. A többek között norvég és Monaco-i tulajdonban lévő cég évente 2,4 tonna papírt gyárt  több százezer hektárnyi ültetvényeiből - tette közzé az ügy kapcsán egy latin-amerikai civilszervezet, az MST (latin-amerikai "földnélküli" dolgozók mozgalma, melynek 23 országban  másfél millió tagja van).

A tiltakozó szervezet szerint az akció célja az volt, hogy a mesterséges ültetvények - "zöld sivatagok" - által okozott társadalmi és természeti károkra felhívják a figyelmet. A Via Campesina weboldalán közzétett információ szerint a Brazíliában ültetett több ezer hektárnyi monokultúrás faültetvények azért jelentenek veszélyt a környezetre, mert rontják a talaj minőségét és az óriási vízigényű eukaliptuszfák a folyók kiszáradását okozhatják.

 A planetsave.com által megszólaltatott brazil agrárminiszter elítélte a tiltakozó akciót, arra hivatkozva, hogy a március elején elpusztított  anyag emberek életminőségét javíthatta volna.

Kevés munka

A cég kritikusai sérelmezik, hogy a brazil állam kedvezményes hitelt ad a fatelepítő vállalatnak további ültetvények létesítésére, pedig ez a művelési forma jóval kevesebb munkalehetőséget kínál a helyieknek: míg a hagyományos földműveléssel minden egyes hektár földterület egy embernek megélhetést biztosít, az MST adatai szerint az Aracruz 185 hektáronként mindössze egy dolgozót alkalmaz.

A kifogásolt cégben a svéd királyi családnak is voltak részvényei egészen ez év januárjáig. A részvényeket a svéd sajtó és a természetvédők nyomására adták el, a céggel kapcsolatos emberi jogi és környezeti problémákra hivatkozva. Az MST szerint a svédek visszalépésének közvetlen oka az Espirito Santo-i, sokak felháborodását kiváltó incidens volt, amikor a cég az ott élő Guarani nép földműveseire támadt a helyi rendőrség segítségével, és fegyverekkel, helikopterekkel felszerelve 50 család birtokát rombolták le, hogy elzavarják őket egy a mai napig tisztázatlan tulajdonú földterületről.