Kevesebb mint egy hét alatt 0,2 százalékkal korrigálta 2004-es fogyasztói árindex prognózisát a Kopint-Datorg Rt. Emellett változatlanul kitart azon állítása mellett, hogy az államháztartási deficit a GDP 4-4,5 százalékára csökken, azaz nem 3,8 százalék lesz, mint ahogyan a pénzügyi tárca idén alkalmazott eredményszemléletű számításaiból kiderült. A gazdaságkutató intézet hétfőn kibocsátott kunjuntúrajelentése alapján még a lakásépítés tempója sem változik számottevően jövőre, hiszen 2003. kilencedik hónapjának végére 15 százalékkal több építési engedélyt adtak ki a korábbi év hasonló időszakához képest: ezeknek a főleg dél-magyarországi otthonoknak a kivitelezése – és persze a hitelfolyósítás az idei eddigi kondíciók szerint – a jövő évben esedékes.

A konjuntúrajelentés megjelentetését kommentáló sajtótájékoztatóján a Kopint-Datorg vezetői elmondták, hogy a legutóbbi időkben már biztos jeleit észlelték a főleg amerikai növekedésnek, dacára annak, hogy néhány megválaszolatlan kérdéssel még számolni kell. Ilyen például, hogy az ottani folyó fizetési mérleg hiánya meddig finanszírozható az alacsony kamattal. Nyugat-Európa a világgazdaságnak ma is, a közeljövőben is neuralgikus pontja, s az itteni vállalatok a külső keresletet nem biztos, hogy képesek lesznek kihasználni. Bár éppen a német cégek saját helyzetüket pozitívabbnak látják, mint korábban, s viszonylagos bizalommal tekintenek a Schröder-reformok eredményességére. Európa rendszerváltó országai közül Oroszországnak érzékletes a gazdasági növekedése, a 6-7 százalék nem kis részben az elég magas világpiaci olajárnak, illetve exportja magas szinten tartásának köszönhető. A román, a bolgár, a horvát gazdaság ugyancsak stabil növekedést könyvelhet el, a lengyel és a szlovák 4 százalék körüli növekedés pedig arról nevezetes, hogy mindkét államban exportorientált bővülés a jellemző. Északi szomszédainkhoz a működő tőke rekord mértékben növekedve áramlik be. Magyarország és Csehország egyaránt főleg a belső felhasználásra visszavezethető növekedést mondhat magáénak, s mindét államban csak az utóbbi pár hónapban sikerült kisebb mértékű élénkülést mérni. Az infláció valamennyi csatlakozó országban növekedhet a következő hónapokban. Egyfajta „üzenet” ugyancsak az északi szomszédoktól az, hogy ott a szabályozott áremelések időszakán részben már túljutottak, ám kiderült: a hatások nem egyszeriek voltak, mert beépültek a gazdaságba. Kérdés, hogy mennyire lesz ez igaz Magyarországon, hiszen az utóbbi időben már sor került több ilyen lépésre, az év elején, januárban pedig az adók miatt eleve 7 százalék fölötti inflációval lehet számolni, a Kopint-Datorg szerint az év egésze során az árindex 6-7 százalék közötti lesz.

Kevésbé kérdéses, hogy a pár hónapja megindult feldolgozóipari növekedés tartós lesz-e, az elemzők információi szerint ugyanis igenlő a válasz. Lényeges, hogy a növekmény egyet jelent az ágazat exportja bővülésével is. Egyelőre még a szektor fajlagos bérköltségei szerény mértékű javulást mutatnak. A Kopint-Datorgnál az eddigi forint-gyengülést egyfajta jelzőszámnak gondolják, következtetni lehet segítségével a makroegyensúlyi folyamatok kedvezőtlen tendenciájára. Ugyanakkor a forintgyengülés nem egyedüli jelenség a térségben, a zloty-ra például erősebb kilengés.volt a jellemző, a cseh korona pedig éppen a magyar fizetőeszközhöz hasonló „pályát” írt le 2001 óta. A magyar gazdaságban a legfontosabb – amúgy a gazdaságpolitika alakítói számára sokáig mellékesnek kezelt – negatívuma a háztartási szektor nettó hitelvevő pozíciója. A lakosság a bérnövekedésre a fogyasztás növekedésével „válaszolt”, az olcsó hitelek a megtakarítani képes lakosságot is hitelfelvételre ösztönözte. A Kopint-Datorg a december 10-én hozott kormányzati döntéseket megalapozottnak, a negatív folyamatot megállítani képesnek ítélik meg.

A Kopint-Datorg 2004-es előrejelzése szerint a GDP növekedése 3,2 százalékkal, a lakossági fogyasztás 2,3 százalékkal, a fogyasztói árindex 6,3 százalékkal, a nettó reálkeresetek 1,3 százalékkal, a megtakarítási ráta 3 százalékkal növekszik.