A TÁRKI lakossági, illetve a KOPINT-TÁRKI feldolgozóipari vállalatok helyzetének és kilátásainak felmérését szintetizáló gazdasági közérzeti index értéke - a 0-100-ig terjedő skálán - 40,8 pontra csökkent az idei első negyedévben, az előző negyedévi 43 pontos értékről. A gazdasági közérzet az elmúlt három negyedévben a 2008. tavaszi-nyári szint körül alakult. Így a világgazdasági válság európai és magyarországi elmélyülése előtti szint környékén áll, messze elmarad azonban a kilencvenes évek végére, illetve a kétezres évtized első felére jellemző 45 és 53 pont között mozgó közérzeti értékektől.
A dominánsan a külpiaci trendektől függő feldolgozóipari vállalatok közérzete tovább javult, és 2008 nyara óta - azaz két és fél éve - nem látott kedvező szintre emelkedett: az 52 pontos részindex már a hosszú távú átlagnál kismértékben kedvezőbb bizalmi értéknek tekinthető. Az egyre jobb feldolgozóipari közérzet mozgatója a kilátások folytatódó javulása (immár 61 pontos értékkel), ami a jövőbe tekintve további emelkedést vetít előre. (Az üzleti várakozások - melyek utoljára tíz éve voltak a 2011. februárihoz hasonlóan kedvezőek -, márciusban minden ágazatban érezhetően romlottak.)
Rosszabb helyzetben az ország?
Ezzel szemben a lakossági közérzet enyhén romló tendenciát mutat. Az idei első negyedévében a magyar háztartások aktuális helyzetük stagnálását, kismértékű romlását érzékelik: az ezt mutató részindex értéke 38 ponton áll, vagyis továbbra sem tud pozitív irányban kitörni a 36-40 pont közötti sávból, amelyben a súlyos lakossági áldozatvállalással járó kényszerű stabilizációs intézkedések kezdete, azaz 2008 vége óta tartózkodik. Eközben megcsappant az az optimizmus, amely 2010 tavaszi-nyári hónapjaiban derűsebbre hangolta a hazai lakosságot: a háztartások kilátásait mérő részindex értéke 46 pontra mérséklődött (2010 második negyedévében még 51 ponton állt).
Tovább romlott az ország általános állapotának megítélése, mégpedig a lakosság egésze, valamint a megkérdezett cégvezetők véleménye szerint egyaránt. Bár a negatív - mindössze 27 pontot elérő - helyzetértékelés mellett a magyar gazdaság kedvezőbb jövőjébe vetett bizakodás még nem párolgott el teljesen, az előretekintő optimizmus mértéke csökken.
Miközben 2010 utolsó negyedévében még mind a lakosság, mind a vállalati menedzserek az átlagnál kicsit jobbnak ítélték Magyarország kilátásait - 53, illetve 57 pontos részindex-értékekkel -, addig 2011 elején már a hosszú távú átlag környékére mérséklődött a jövőbeli várakozás (a lakosság átlagában 48, a cégvezetők körében 50 pontos értékkel).
