Az elmúlt évtizedben az európai médiaipar komoly átalakuláson esett át a technológiai innovációk és az új globális szereplők megjelenése következtében. A Covid–19–világjárvány felgyorsított bizonyos trendeket, miközben ráirányította a figyelmet a média jelentőségére az emberek tájékoztatásában és szórakoztatásában. A médiafogyasztók figyelméért folytatott versenyben jelenleg – az Európai Bizottság jelentése szerint (European Media Outlook) – az online platformok állnak nyerésre, miközben a hagyományos szereplők többsége nehezen alkalmazkodik a kihívásokhoz.
A jövő kifürkészhetetlensége miatt azonban korai még perifériára helyezni a filmszínházakban fogyasztott alkotások jelentőségét. A filmforgalmazók becslése szerint 2023 igazán jó évnek bizonyult a közel 22 milliárd forintos jegyár-bevétellel és a több mint tízmillió fős látogatószámmal. Az NMHH kutatása szerint ma Magyarországon egy átlagos szombat este nyolc és tíz óra között több mint négymillióan ülnek le a tévéképernyők elé, s közülük is közel hárommillióan drukkolnak a különböző zenei tehetségkutatók új felfedezettjeinek. Ezekkel a számokkal a magyar mozik nem tudnak versenyre kelni, ahogy azzal sem, hogy a nagy streamingszolgáltatók havi csomagdíjai vagy a legnagyobb és így tematikus filmcsatornákat is magukban foglaló tévé-előfizetések már elérhetők egy háromfős család egyszeri mozilátogatással összefüggő kiadásából.
A 2023-as mozijegyek árának több mint húszszázalékos emelkedése ellenére is azt mondhatjuk, hogy a körülbelül öteurós magyar átlagár kedvezőnek mondható európai viszonylatban.
