2026 második negyedévében 25,4 pontra emelkedett a magyarok fizetőképességét mérő Intrum fizetőképességi index, amit elsősorban a reáljövedelmek emelkedése, a belső kereslet élénkülése és az év első felében meghozott jövedelemnövelő intézkedések támogattak. A látványos növekedés a választás utáni két hónapban történt, a májusi 29,5 és a júniusi 27,8 pontos értékek alakulásából is a fogyasztói bizalom jelentős javulására lehet következtetni. 2026 harmadik negyedévére az Intrum és a Gazdaságkutató Intézet a fizetőképesség stabilizálódását, vagy mérsékelt korrekcióját valószínűsíti.
A növekedés hajtóereje a belső kereslet
A magyar gazdaság hosszú idő után 2026 első negyedévében jobban teljesített az előző évek stagnálásközeli időszakánál. A GDP volumene éves és kiigazított alapon egyaránt 1,7 százalékkal emelkedett, az előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékos bővülés következett be. Termelési oldalról a növekedés elsősorban a szolgáltatásokhoz kötődött, amelyek hozzáadott értéke 2,3 százalékkal bővült. A beruházások stagnálása, az építőipar gyengesége, valamint az export visszaesése azonban arra utal, hogy az élénkülés még nem tekinthető széles bázisúnak.
A gazdasági növekedéshez legnagyobb mértékben a háztartások fogyasztása járult hozzá, mely 5 százalékkal nőtt az előző negyedévben. A belső kereslet javulásában az erős reálbér-dinamikának és a mérséklődő inflációnak is nagy szerepe volt, utóbbi már csak 1,7 százalékos emelkedést mutatott júniusban éves alapon.
