Havi átlagosan 3-4 ezer forintot költ zöldségekre és gyümölcsökre a magyarok 40 százaléka, de közel ugyanennyien vannak, akiknél már több mint 5 ezer forintra rúg a számla. Zöldségekért és gyümölcsökért a legtöbben a nagyobb boltláncokba vagy hipermarketekbe mennek, mindössze 42 százalék szerzi be ezeket külön zöldségesnél– derül ki az ötszáz termelőt tömörítő DélKerTÉSZ kutatásából.
A 18-65 éves magyarok döntő többsége, 88 százaléka szokott zöldséget és gyümölcsöt vásárolni, a legtöbben pedig ezt leginkább boltláncokban vagy hipermarketekben teszik. Míg a nagy boltláncok aránya 73 százalékos, mindössze 42 százalék megy külön zöldségeshez és csak 34 százalék látogat ki a friss áruért a piacokra vagy vásárcsarnokokba. A legkevésbé termelői piacok népszerűek, összesen 17 százalék szerzi innen be az árut – derült ki az 500 szentesi és környékbeli termelőt tömörítő DélKerTÉSZ reprezentatív kutatásából, amely a magyarok zöldség- és gyümölcsvásárlási szokásait mérte fel.
Havi 3-4 ezer megy zöldségekre
A kutatásból az is kiderült, hogy azoknak a többsége, akik szoktak zöldséget vagy gyümölcsöt vásárolni havonta 3 ezer forintnál többet költ ezekre. 39 százalék mondta azt, hogy a számla havonta több mint 5 ezer forintra rúg, míg 40 százaléknál 3-4 ezer forintot tesz ki. Havonta 1-2 ezer forintból csak 19 százalék ússza meg. A zöldségekre és gyümölcsökre legtöbbet, azaz több mint havonta 5 ezer forintot költők között többségben egyébként vannak a nők és a 30-asok, valamint a közép-magyarországi régióban élők.
Ráadásul a magyarok több mint fele, 52 százaléka mondta azt, hajlandó többet fizetni a magyar zöldségért vagy gyümölcsért. Ez leginkább a nőkre és a falun élőkre jellemző.
„Azt tapasztaljuk és a felméréseink is azt mutatják, hogy bár még mindig az ár a legfontosabb tényező, de a vásárlók egyre inkább figyelnek arra, honnan jönnek az élelmiszerek. Kedvező irányba mutat, hogy a vásárlás során 46 százalék tartja közepesen és 36 százalék pedig nagyon fontosnak, hogy a zöldség vagy gyümölcs magyar termelőktől származzon. Leginkább a nők és a 30-asok foglalkoznak egyébként ezzel a kérdéssel” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.
Nagypéter Sándor azonban hozzátette, hogy az egész Európában elszálló áram-, gáz- és műtrágyaárak miatt nem elvárható, hogy a zöldség- és gyümölcstermelők a tavalyi áron adják a termékeiket. Ez pedig drágulást eredményezhet a fogyasztói árakban. Viszont bizakodásra ad okot, hogy a 2022. évi inflációt meghaladó átlagbér-emelkedésekkel a vásárlók továbbra is a megbízható, környezetbarátabb hazai árut fogják választani.
Tudatosabbak a fogyasztók
A felmérésből az is kiderült, hogy mikor veszik le inkább a magyar termékeket a polcról a zöldséget vagy gyümölcsöt vásárlók. 10-ből 3-an általában törekszenek arra, hogy ezt akkor tegyék, amikor az adott terméknek szezonja van. 31 százalék leginkább akkor vesz hazait, ha a termék jó áron van, ez főként a 30-asokra és a budapestiekre jellemző. A megkérdezettek több mint fele, 52 százaléka – és leginkább a nők - azt mondta, hogy általánosságban igyekszik magyar terméket választani. Mindössze 38 százalék mondta azt, hogy nem nézi, honnan származnak ezek a termékek, és kevesebb mint 10 százalék szereti jobban az import zöldségeket vagy gyümölcsöket mint a hazait. A megkérdezettek fele szerint ráadásul a magyar termékeknek jobb az íze mint az importált verzióknak.
Azonban 10-ből 4-en sokszor nem tudják eldönteni sokszor, honnan származik az adott termék. Ezzel a problémával leginkább a 30-asok és a felsőfokú végzettségűek találkoztak.
10-ből 6-an a külcsín alapján vásárolnak
A vásárlást leginkább befolyásoló tényezőket sorba véve, a lista első helyén az ár végzett, a magyarok 81 százalékának – és főleg a férfiaknak - ez a legfontosabb szempont. Utána jön 62 százalékkal a zöldség vagy gyümölcs kinézete, míg 42 százalék arra figyel, minek van éppen szezonja. Kevesen (13 százalék) vannak azok, akiket a termék csomagolása is befolyásol, ezt leginkább a budapestiek és a 30-asok mondták. A márkanév pedig mindössze 5 százalékot érdekel.
