Az árrésstop elérte azt a célt, amit a kormány neki tulajdonított. Drasztikus módon, de hozzájárult ahhoz, hogy a vásárlók ne érezzék át teljeskörűen az új beszállítói szerződésekben megjelenő magas áremelési igényeket. Az OKSZ úgy látja, hogy ez a célkitűzés eleve hibás, mert nem hagyja érvényesülni azt az erős kezet, amely a versenyből fakadóan egyensúlyban tartja a gazdaságot.

Emellett a hatósági árszabályozás bármiféle eredménye átmeneti lehet csupán, a feszültségek a felszín alatt gyűlnek, felerősítik egymást, és idővel mindenképpen felszínre kerülnek. Itt volt a pillanat, amikor ennek az egésznek fájdalommentesen véget lehetett volna vetni. Ennek érdekében az OKSZ a múlt héten olyan javaslatokat is letett a kormány asztalára, amelyek biztosították volna az árrésstop fokozatos kivezetését. Sajnáljuk, hogy a kabinet nem élt ezekkel a lehetőségekkel, mert az árrésstop nem szolgálja sem a magyar gazdaság, sem a vásárlók érdekeit:

-             Magyarországon már most veszélybe került az ellátásbiztonság azon a 400 településen, ahol semmiféle élelmiszerbolt nem működik. Ezeknek a településeknek a száma nőni fog, mivel az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb láncok és önálló boltok üzemeltetőinek 18 százaléka tervezi az árrésstop miatt egy vagy több bolt bezárását.

-             A nagy magyar élelmiszer kiskereskedelmi láncok a forgalmuk meghatározó részét adó élelmiszer-termékcsoportok sok esetben több mint 90 százalékát hazai beszerzési forrásokból biztosítják. Az árrésstop megnyitja a kapukat a külföldi beszállítók előtt, hosszú időre jelentős károkat okozva ezzel a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak. A beszállítói láncok természetüknél fogva rendkívül lassan regenerálódnak.