Budapesten a fejlesztés alatt álló lakásállomány éves összevetésben alig, mindössze 3 százalékkal nőtt, ezen belül a még el nem adott lakások száma jelentősen, több mint harmadával csökkent, tehát szűkös volt a kínálat - magyarázta.

A hazai lakásállomány megújulási aránya alacsony historikus és nemzetközi összehasonlításban is, kevés új lakás épül Magyarországon: az elmúlt tíz évben mintegy 100-150 ezer új lakás nem épült fel - ismertette a piaci szereplőkkel folytatott egyeztetések következtetéseit.

Arra is kitért, hogy szétszakadó lakáspiac van kialakulóban, ahol a rossz energiahatékonyságú ingatlanok ára csökken, ugyanakkor a jó energiakondíciójú lakások ára stagnál vagy inkább nő.

Az osztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az állami beruházások átütemezése és az építőipari termelés csökkenése eredményeképpen kapacitások szabadulhatnak fel a szektorban. Idén elmondása szerint még a szakképzett munkaerő hiánya volt a termelés fő gátja, a munkaerőhiány azonban oldódik és egyre inkább az elégtelen kereslet szab korlátokat.

Továbbra is probléma ezen felül a szektorban az alapanyagok hiánya, illetve drágulása; az alapanyagok a második negyedévben Magyarországon 20 százalékkal nőttek, ami európai szinten a 6. legmagasabb érték - részletezte. A szakma várakozásai szerint idén még további 10-15 százalékos drágulás várható - tette hozzá.

Nagy Tamás, a MNB pénzügyi rendszer elemzési igazgatóságának vezetője arra a kérdésre, hogy várható-e újabb lakáscélú zöldhitel program azt válaszolta, hogy a jegybank jelenleg minden eszközével az infláció ellen küzd, új hitelprogram nincs napirenden. A meglévő otthonfelújítási programokat azonban szerinte érdemes lenne célzottabbá, zöld irányultságúvá tenni, ahogy azt az MNB májusban kiadott 144 pontjában is jelezte már. (MTI)