A szakértő szerint a jelenlegi nagy érdeklődési hullámot követően természetes lemorzsolódás várható, amint a cégek szembesülnek a professzionális követelményekkel.

Ennek elkerülésére konkrét kiírás hiányában is megtehetők a legfontosabb technikai lépések például az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben, a referenciák összegyűjtése, a tényleges tulajdonosi háttér tisztázása és az adótartozás-mentesség ellenőrzése, és érdemes tisztázni a procedúrákat jellemző fogalmakat is – mondja dr. Kovács Balázs.

A gyakorlat szerint bár felmerülhet a mesterséges intelligencia használata is, azonban megfelelő ellenőrzés és tapasztalat nélkül ez egyáltalán nem ajánlott a pályázati eljárás során.

„Az AI kiváló mankó a szakember kezében, de szakértői kontroll és ellenőrzés nélkül rábízni egy ajánlat elkészítését kifejezetten veszélyes. A jogi szövegek logikáját az általános AI-modellek még nem tudják hibátlanul értelmezni” – tette hozzá dr. Kovács Balázs.

A legalacsonyabb helyett jön a „Made in Europe”

A hazai piaci folyamatokkal párhuzamosan az Európai Bizottság szeptember 9-én terjesztette elő az új uniós közbeszerzési rendelet (Public Procurement Act) tervezetét, amely a jelenlegi három irányelvet váltaná fel egyetlen, közvetlenül alkalmazandó uniós szabállyal. Az uniós javaslat elsősorban a kkv-kat hivatott helyzetbe hozni.

A tervezet szerint főszabályként a legjobb ár-minőség arány felé tolódna a rendszer, a minőségi szempontok legalább 30 százalékot, munkaerő-intenzív szerződéseknél legalább 50 százalékot képviselnének. Az előírt minimális éves árbevétel pedig főszabály szerint nem haladhatná meg a szerződés becsült éves értékének 50 százalékát. A tervezet lehetővé tenné, hogy a közbeszerzők előnyben részesítsék az uniós tartalmú ajánlatokat, és elutasíthassák az 50 százalék alatti EU-s arányt felmutató ajánlatokat.