A fagyos reggelek elmúltával ismét előkerülnek a garázsokból a robogók, melyeket a melegebb hónapokban évről évre egyre többen használnak napi közlekedésük eszközeként is. A tulajdonosok jelentős része ugyanakkor továbbra sincsen tisztában azzal, hogy a biztosítási kötelezettség nem csupán a rendszámmal ellátott járművekre, hanem minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban. Az MNB legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a segédmotoros kerékpárok díjosztályában 298 ezer kgfb-t kötöttek az üzembentartók, noha a hazai állomány nagysága becslések szerint 650 ezer példány körül mozog. Mindez azt jelenti, hogy a robogók többsége szabálytalanul közlekedik az utakon.

A segédmotoros kerékpárok által okozott károk átlagos összege gyorsan emelkedik. Az MNB 2021-es évre vonatkozó statisztikái szerint egy év alatt 437 ezerről 515 ezer forintra nőtt a balesetek során kifizetett átlagos kártérítés. Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós szintet is, amit biztosítás hiányában a károkozónak saját zsebből kell térítenie. Fontos könnyebbség a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a MABISZ Kártalanítási Számlája fizeti ki a kárösszeget, majd utólag behajtja a károkozón.

Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ elnökségi tagja elmondta: „Annak, aki robogósként csak most szembesül biztosításkötési kötelezettségével, eddigi mulasztása miatt nincsen mitől tartania: a korábbi időszakra nem kell fedezetlenségi díjat fizetni, mint a gépkocsik vagy motorok esetében, igazoltatáskor pedig a rendőrök csakis azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással. Ami azonban természetesen csak a megkötés időpontja után okozott károkra nyújt fedezetet.”