A hazai nagy havazások kialakulása rendszerint a jelentős csapadékot hozó mediterrán ciklonokhoz kapcsolódik. Emellett nem elegendő a felszínközeli hideg, a légkör magasabb szintjein is hideg levegőnek kell jelen lennie. 2026 januárjában mindezek a feltételek egyszerre teljesültek. A lehullott hó ezután már kedvez a hideg fennmaradásának, mivel a beérkező napsugárzás nagy részét visszaveri, s így a levegő felmelegítéséhez szükséges hő hiányában tartós hideg alakulhat ki a Kárpát-medence térségében. Az elemzés során a kutatók azokat az eseteket tekintették országos, nagy és tartós hótakaróként, amikor az ország területének legalább kétharmadán 10 centimétert meghaladó hó volt, és ez minimum három napon át fennmaradt. Ilyen a most hullott hó is.
Emlékszünk még, mikor fordult elő ilyesmi legutoljára? Viszonylag régen: 14, illetve 23 éve. Az ország közel 70 százalékát lefedő, vastag és tartós hótakaró utoljára 2012 februárjában alakult ki, de valóban a teljes országot érintő hóhoz egészen 2003-ig kell visszamennünk. Érdekesség, hogy 1987 és 1996 között, kilenc éven át egyáltalán nem fordult elő országosan nagy hótakaró. Ezelőtt a teljes országot lefedő, sokak emlékeiben máig élő, nagy havazással és tartós hideggel járó esemény 1987 telén történt. Az 1980-as években ezt követően még előfordultak országosan nagy havazások, ezek azonban már nem borították be hazánk teljes területét. Az 1970-es években összességében kevesebb nagy hó hullott, ugyanakkor korábban, a '60-as évtizedben fordult elő a leggyakrabban a teljes országot lefedő, vastag hótakaró. Biztosan akad, aki emlékszik ezekre is.
