A cafeteriában rejlő lehetőségeink naprakész ismerete sokat segíthet abban, hogy megtaláljuk a minden érintett számára legkedvezőbb választ a fentiekben említett kérdésre, hiszen a járvány következtében kialakult gazdasági helyzet kezelésére kidolgozott kormányzati lépések a cafeteria-szabályokat is érintették: növekvő keretösszegeket és a szociális hozzájárulási adó mérséklését. Utóbbi köztehertől a SZÉP-Kártya átmenetileg (2021. júliusáig) mentesült is.
Az Erzsébet-utalvány után
A 2019-ben megszűnt Erzsébet-utalvány helyére a cafeteria-piacon 2020-ban a Nemzeti Utalvány lépett. Piaci szerepét a SZÉP-Kártya mellett az alapozza meg, hogy a pandémia okozta nehézségek sokak számára a korábban jellemzően negyedévente egyszer, vendéglátásra, szállásra és szabadidőre fordított, nagyobb összegek újratervezését, átmeneti átütemezését is megkövetelték, előtérbe helyezve a mindennapi vásárlások (pl. műszaki cikkek, ruházat, lakberendezés) rendszeres, kisebb összegű kiadásokban realizált fedezését.
Jellemző trend, hogy a virtuális pénztárcákban, kártyán tárolt, inkább a tartalékok képzését célzó béren kívüli juttatások népszerűsége valamelyest csökkent a papíralapú, azonnal, követhető módon felhasználható utalványok javára. Ha mindezekhez hozzávesszük még azt a tényt is, hogy a jellemzően SZÉP-kártyával fedezett költések egy jelentős része a járványügyi helyzettel összefüggő intézkedések okán lassan egy éve nem vehető igénybe, érthető, hogy egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert azok a juttatási formák, melyekkel a mindennapi élethez szükséges kiadások is fedezhetők.
A munkabérek kifizetése a korábbi évekhez képest kedvezőbbé válik az idei évben
“2021. február 1-től 4%-kal emelkedett a hatályos minimálbér összege, melynek változása az annak összegéhez kapcsolódó egyéb hozzájárulásokat is érinti; a béren kívüli és adómentes juttatásokkal azonban a munkabérbe épített fizetésemelések továbbra sem versenyezhetnek ebből a szempontból.” - fogalmaz Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.
Külön érdemes kiemelnünk ebben a mezőnyben az ajándékutalványokat, melyek 2021-ben évente egyszer a minimálbér 10 százalékáig, vagyis személyenként 16 700 forintig csekély értékű juttatásként adhatóak a munkavállalóknak, illetve azok hozzátartozóinak, amit - készpénzre nem váltható utalványként - így mindössze 37,76 százalékos adó terhel.
A kedvezményes adózású béren kívüli juttatások várható előnyei
Adóügyi megfontolásokból mindenképpen a legjobb válaszok egyike a széles körben felhasználható ajándékutalványok beépítése a cégek juttatási csomagjába, de számos más érv is szól ezek igénybevétele mellett. Munkavállalóink érdekeit szem előtt tartva kiemelten fontos, hogy az általunk választott szolgáltató kínálata és felhasználási feltételei illeszkedjenek munkavállalóink igényeihez és céljaihoz.
A járványhelyzet következtében megváltozott, fentiekben már említett prioritások okán sokak számára a korábbinál lényegesen komolyabb értéket képviselnek jelenleg a hétköznapi kiadásokra és a jellemzően tárgyi eszközökre fordítható, papíralapú utalványok – az említett Nemzeti Utalvány például élelmiszerre, műszaki cikkre, papír-írószerre, lakberendezésre, könyvre, sajtótermékre, ruházatra, cipőre, vegyi árura, szépségápolásra, egészségmegőrzésre, sportfelszerelésre és játékra is fordítható.
Sok családban megváltozott, átrendeződött a korábbi szereposztás, így sokak számára jelent komoly termékelőnyt, ha ezek a juttatások, vagy legalább ezek egy része átruházható, vagy továbbadható. A csekély értékű ajándék előnye, hogy közvetlenül a közeli hozzátartozók részére is kérhető, így a munkavállalók családja, szerettei is részesülhetnek az utalvány nyújtotta biztonságból és kényelemből.
A fentieket összegezve elmondható, hogy az adóügyi szempontból egyértelműen jó megoldást jelentő utalványok ráadásul egyszerre támogathatják a beváltóhelyek fennmaradását és kiszámítható működését, a munkavállalók általános helyzetét, és eredményezhetik a gazdasági mutatók javulását, miközben a munkaadók és a munkavállalók elégedettségét is biztosíthatják.
