A rezsicsökkentés rendszerének augusztusban bejelentett átalakulása után az Intrum követeléskezelő vállalat és a GKI Gazdaságkutató Zrt. ad-hoc lakossági véleménykutatást indított, hogy felmérje, hogyan érinti az áremelkedés a háztartásokat. Az 1000 fős reprezentatív mintán zajló közvéleménykutatáson a megkérdezettek 70 százaléka válaszolt úgy, hogy a módosult rezsicsökkentési szabályok érinteni fogják családját. A válaszadók átlagosan havi 26 ezer Ft-os rezsiemelkedésre számítanak, azonban a lakóhely típusa alapján jelentősen változik a plusz kiadás összege: a tégla építésű lakásokban élők átlagosan csak 15 ezres számlanövekedésre számítanak, míg a társasházi panellakásokban élők 17 ezer forintra, a családi házakban élők pedig 30 ezer forintra.
„Kétféle módon próbáltuk felmérni, a családok mekkora részét veszélyeztetik az áremelkedések: az egyik módszer alapján a korábbi kiadásokkal, a másik szerint pedig a család jövedelmével vetettük össze a rezsikiadások várt növekedését” – mondta Felfalusi Péter, az Intrum Magyarország vezérigazgatója. „Mindkét módszertan alapján hasonló lehet a legsúlyosabban veszélyeztetett családok aránya: mintegy 161-182 ezer háztartás, a családok 4-5 százaléka lehet érintett.”
A kiadásokból kiindulva, a háztartások 3,9 százaléka (161 ezer háztartás) számíthat átlagosan 38 százalékos kiadásnövekedésre a rezsiszámlák növekedése miatt, amelyeket így a bedőlés veszélye fenyeget. Kevésbé súlyosan, de így is erősen veszélyeztetettnek minősül a háztartások 7,5 százaléka, amelyek átlagosan 12 százalék plusz kiadásra számítanak, kis mértékben veszélyeztetett végül a háztartások további 10,3 százaléka.
