16 milliárdos kár évente kárt okoz az oltalom alatt álló élelmiszerek hamisítása

A magyar piacon található földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek több mint egytizede bizonyult hamisnak, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből. Míg Magyarországon 16 milliárd forintos, addig uniós szinten 4,3 milliárd eurós (1371,5 milliárd forint) kárt regisztráltak 2014-ben, emellett a fogyasztókat további 2,3 milliárd euró (729,2 milliárd forint) értékű veszteség is érte.

2016. július 7.

Piac&Profit

A földrajzi oltalom alatt álló különböző magyar élelmiszerek több mint egytizedét (10,8%) találták hamisnak a magyar piacon, így hazánk a vizsgált 17 uniós ország közül a harmadik helyet foglalja el, közvetlenül Luxemburg (25,4%) és Görögország (21,9%) után a kétes hírű ranglistán. A hazai kár 50,7 millió euró (16,1 milliárd forint), ami a teljes uniós piacot érintő kár 1,17%-át jelenti. A legnagyobb veszteséget Franciaország szenvedi el 1,6 milliárd euró (500 milliárd forint) értékben az EUIPO legújabb jelentése szerint, ahol a felmérés során a 4800 földrajziárujelző-oltalom alatt álló márka 100 ezer termékét vizsgálták a hatóságok.

Koppintás: a legnagyobbak sem hagyják ki

A divattervezésben homályos a szerzői jog fogalma, amiből számos bonyodalom – per és kártérítés – származik. Másolják egymást a sztártervezők, a másod-, harmadvonalbeli márkák pedig ontják a nagyok által ihletett konfekciót. A hamisítás is virágzó iparág. A gagyi Chanel- és LV-táskákat vagy a márkásnak látszó parfümöket főleg a harmadik világban állítják elő.

Uniós szinten a legtöbb szabálytalanságot a szeszesitaloknál jegyezték fel (12,7%), ezeket követték a különböző zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék (11,5%), a nyers húsok és húsipari termékek (11%), a sajtok (10,6%), majd a borok (8,6%), végül a sörök (0,1%).

Ugyanakkor a borok teszik ki az oltalom alatt álló élelmiszerek fogyasztásának több mint felét (54,3%), amiket a szeszesitalok (13,3%), majd a sajtfélék (12,7%), a friss húsok és hústermékek (7,6%), a sörök (4.6%), a gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék (1.7%) és az „egyéb” termékek (5,8%) követnek. A borok esetében a visszaélések 2,2 milliárd eurós (690,5 milliárd forint) kárt okoznak az európai piacnak és további 1,35 milliárd eurós (427 milliárd forint) kárt a fogyasztóknak, ami abból ered, hogy hamis, azaz nem a földrajziárujelző-oltalomnak megfelelő helyen, illetve kritériumok szerint előállított termékért fizetnek magasabb árat.

Az EUIPO jelentéséből az is kiderül, hogy a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek 71%-át a különböző bormárkák teszik ki (pl. Tokaji, Egri, Kunsági), ezért a hamisítás is nagyrészt ezt a szegmenst érintheti érzékenyen. Az oltalom alatt álló élelmiszerek közül a borfélék kapcsán az átlagnál jóval szigorúbb az uniós szabályozás: a borkészítés során felhasználásra kerülő szőlőmennyiség legalább 85%-ának kizárólag az adott tájegységről kell származnia, valamint a gyártásnak is helyben kell történnie.

Annyi a gagyi, mint Ausztria komplett termelése

A világkereskedelmi forgalom 2,5%-át, az Európai Unió importjának pedig 5%-át tette ki a hamisított termékek aránya. Az Európai Unióba érkező áru jelentős részét a Távol-Keletről származó hamisítványok jelentik, hangsúlyozza az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös tanulmánya.

Az egész térséget figyelembe véve a szabálytalanságokból származó kár 4,3 milliárd euróra (1371,5 milliárd forint) volt tehető 2014-ben, ami átlagosan 9%-os arányt jelent; továbbá a fogyasztókat 2,3 milliárd euró (729,2 milliárd forint) értékű veszteség érte.

Az unión belüli földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek 0,75%-át állítják elő Magyarországon, míg a fogyasztásból valamivel nagyobb arányban vesszük ki a részünket (0,97%), ezzel hazánk mindkét területen a középmezőnyben (11.) foglal helyet. Ugyanakkor a magyar fogyasztók az oltalom alatt álló termékek közül 94%-ban eleve a hazai készítésűt fogyasztják és mindössze 6%-ban az importáltat, ezzel Szlovákia (95%) után a második helyen vagyunk az EU-ban. Közvetlenül utánunk jönnek a franciák (87%) és az olaszok (86%): ez az arány az egész térségre nézve átlagosan 68%, vagyis az egyes tagországok állampolgárainak több mint kétharmada a saját országában gyártott termékeket fogyasztja és mindössze 4% körüli az EU-n kívüli védett termékek aránya, derül ki az EUIPO jelentéséből.

A földrajzi oltalom alatt álló termékek fogyasztása a tanulmány szerint az Unióban elérte a 48 milliárd eurót (15 175 milliárd forint) 2014-ben. Ebben a tekintetben a legnagyobb exportőrök a franciák 40%-kal, őket követik a britek 25%-kal és az olaszok 21%-kal, a legnagyobb felvevő piacot pedig az USA jelenti 3,4 milliárd euróval.

Az előállítás és a fogyasztás szempontjából is Franciaország (40% és 31%), vezeti a listát, akiket Olaszország (21% és 16%) és Németország (11% és 17%) követ.

Véleményvezér