Valószínűleg arról senkit nem kell meggyőzni, hogy a koronavírus-járvány által leginkább sújtott gazdasági szektor a vendéglátás, a turizmus, az utazás együttese, ahol a rengeteg korlátozás és bezárás sok tízezer ember munkahelyének elvesztéséhez és nagy szállodák bezárásához vezetett. És bár a nyár során felcsillant valamiféle remény, hogy vissza lehet hozni legalább a belföldi turizmussal az elvesztett bevételek egy részét, a koronavírus második hulláma ezt a reményt is gyorsan földbe döngölte szeptemberben. Aki most képes valamilyen módon túlélni, az nagyon kreatív módokon teszi ezt. Gondoljunk például az albérletbe kiadott szállodai szobákról, a semmi tartó, körutat bejáró repülőkre vagy éppen az online végigjárható múzeumokra. Utóbbi, mármint az online térbe való elmozdulás igen erős trend, az iskoláktól a koncerteken át a sportfogadásig mindenhol előretört az online jelenlét. Az elérhető online fogadóirodák listája is olyan bőséges, hogy ember legyen a talpán, aki képes választani közöttük.

És bár most már a vakcinák tényleg elérhető közelségbe kerültek, a járvány még mindig tombol, nézzük csak meg a számokat mondjuk Franciaországból, az Egyesült Államokból, Indiából, de akár Közép-Európából. Mégis az látható, hogy egyes országok belevágtak a nyitási folyamatba és részleges feloldásokat terveznek végrehajtani, hogy valamennyi turistát mégis képesek legyenek fogadni. Itt az ünnepi szezon, itt a síszezon, azok a térségek, országok, amelyek berendezkedtek a turizmusból származó bevételekre ebben az időszakban, mindent elkövetnek, hogy minimalizálják a veszteséget. A következőben megnézünk néhány országot, amely megpróbálja megkeresni azt az egyensúlyt, ami a turizmusból származó bevételek megtartása és az adott ország állampolgárainak védelme között van valahol.

A turizmus összeomlása óriási gazdasági károkkal jár

1) Mexikó: Talán Magyarországon annyira nem is, de például az Egyesült Államokban és Ázsiában igen népszerű úticélnak számít Mexikó, amelynek egyes térségei szinte összeomlanak a turizmusból származó bevétel nélkül. Gondoljunk bele, korábbi adatok alapján ebben a közép-amerikai országban a turizmus adja a GDP megközelítőleg 15%-át, tehát a veszteség óriási. Egyszerűen muszáj kinyitniuk az országoknak, mert ezeken a helyeken az emberek nem engedhetik meg maguknak a luxust, hogy egy éves bevétel eltűnjön. Ha lehet hinni a a mexikói kereskedelmi kamarának, akkor az ország 180 millió dollár bevételt veszített minden egyes nap március óta. Mindezt úgy, hogy igazából le sincsenek zárva a határok, hiszen például az amerikai látogatóknak egyetlen hőmérséklet-ellenőrzésen kell átesniük a határon, és már mehetnek is. Ennek ellenére a legtöbb szálloda 30-40%-nál nagyobb kihasználtsággal nem működik, tehát Mexikónak még csábítani is kellene a turistákat, csak a kérdés, hogyan tudja garantálni az amerikai turisták számára a biztonságot.

2) Hong Kong és Szingapúr példája az egyike volt annak az ún. utazási buborék nevű megoldásnak, amelyet egyes országok azért találtak ki, hogy legalább egymás között szabadon mozoghassanak az állampolgáraik. Hong Kong és Szingapúr esetén ez azt jelentette, hogy naponta maximum 200 ember utazhat egyik országból a másikba és vissza. Már ez is több, mint a semmi, ráadásul ez valamennyire hasonlít is a Magyarországon megismert színes rendszerhez, amelyet amúgy más európai országok is követtek.

Forrás: unsplash.com

Más megközelítési módok

3) Tanzánia egy hatalmas és egyben gyönyörű afrikai ország, ahol a turizmus évente közel 2.5 milliárd dolláros bevételt generált a koronavírus-járvány kirobbanása előtt. Júniusban az ország elnöke John Magufuli vírusmentesnek nyilvánította hazáját és akkor be is fejeződött a koronavírusos esetek számának nyomonkövetése és nyilvátartása. Magufuli szerint az imák és a gyógynövények segítettek a gyógyulásban, most pedig már ott tartunk, hogy Tanzánia aktívan csábítja vissza a turistákat. Már ha azok nem olvasnak híreket, hiszen például az Egyesült Államok nagykövetsége szerint komoly koronavírus veszély van az országban és a kórházak túlterheltek a betegektől.

4) Ahogy láthattuk már az eddigi példákon, van ahol szabályozottan történik a nyitás bizonyos irányokban, valahol pedig igazából nem is nagyon foglalkoznak az egésszel, csak megpróbálják visszacsábítani a turistákat. Costa Rica országa megint más utat jár be. A kis közép-amerikai országban 4 milliárd dolláros iparág volt eddig a turizmus, de 2020-ban az egész szektor teljesítménye 70%-kal zuhant vissza. A helyi turizmusért felelős minisztérium szerint több tízezer ember veszítette el eddig a munkáját, ami nagyjából 600 ezer embert jelent. Miután az amerikai utazik jelentik az összes costa ricai turista felét, nem csoda, hogy a vezetők mindent elkövettek a visszacsábításukért. Először júliusban elengedték a belföldi turizmust, majd augusztusban már európai turistákat fogadtak és ezt folytatták az amerikai utazókkal bizonyos óvintézkedések mellett. Például már kora délután bezárták a strandokat és csak nagyon kis létszámú csoportoknak tartottak vezetett túrákat.

Forrás: unsplash.com

Összegzés

És végül említsük meg a magyar turisták által kedvelt Kubát is, ahol október 15-én elkezdődött a határok megnyitása. A karibi szigetország számára a turizmus létfontosságú bevételforrás, tekintve, hogy a sok évtizedes szankciók miatt nem igazán áll stabil lábakon a gazdaság. A határok megnyitása alapvetően a nemzetközi járatok fogadását jelenti a repülőtereken. Minden látogatót tesztelnek koronavírusra a beérkezésekor és minden szállodában komoly orvosi csapatot állítottak fel, hogy azonnal reagálni tudjanak. Nem meglepő módon meg is indultak a járatok főleg Európából és az sem meglepő, hogy rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott ezekre. Szeretné tudni, hogyan lehet fenntartani pénzügyi helyzetét egy járvány és válság idején? Olvassa el ezt a cikket.

Összességében ahogy a fenti példák is mutatják, azok az országok, amelyek gazdasága a turizmusra, a turizmus köré épült, mindent elkövetnek a bevételek valamekkora részének megőrzésére, koronavírus ide vagy oda. Mert többször rámutattak már szakemberek, egyes országokban egyszerűen nem lehet megengedni, hogy az emberek csak hónapokig otthon üldögéljenek mindennemű bevétel nélkül. Ha hasonló cikkeket és izgalmas információkat akarsz még olvasni, akkor keresd fel szerzőnk, Aladár Kollár profilját és böngészd a többi cikkét itt.