A Lelki Egészség Világnapja fontos dátum a szakma és a betegek számára egyaránt. Dr. Németh Attila, az OPAI alapító főigazgatója, a Szakmai Kollégium Pszichoterápiás Tagozat elnöke elmondta, hogy a mentál higiéne az 50-es, 60-as években még Tiltott kategóriába tartozott hazánkban, a 70-es években került a Tűrt, és a 80-as évektől kezdve a Támogatott kategóriába. A három „T” már a múlté, elfogadottá vált a pszichoterápia, új, hatékony gyógyszerek kerültek forgalomba, megjelentek a képalkotók a klinikumban és a kutatásban, azonban a népesség lelki egészségét nehéz mérni, illetve megítélni. Nincs ugyanis jó indikátorunk.
Az alkoholfogyasztás és a májzsugorban meghaltak száma tíz év alatt kismértékben csökkent. Az egy főre jutó alkoholfogyasztást illetően az Európai Unión belül Magyarország a középmezőnyben van. További nehézséget jelent a drogbetegek és a játékszenvedélyesek kezelése. A pszichiátriai ellátás egyik legerősebb indikátora az öngyilkosságok számának alakulása. Ismert, hogy ennek hátterében leggyakrabb kezeletlen vagy elégtelenül kezelt depresszió áll, főleg a bipoláris II. affektív zavarban szenvedők veszélyeztetettek, és nagy jelentősége van a társult addikcióknak, a személyiségzavaroknak és az impulzuskontroll-zavaroknak is.
Ezen a területen azonban nagy előrelépés történt. 2011-től kezdődően ütemes csökkenést tapasztaltak, és a legutóbbi adatok alapján ez a szám több mint egyharmadával mérséklődött az elmúlt 10 évben. Ez nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredmény. A 100.000 lakosra jutó 15,8 befejezett öngyilkossági értékkel lekerültünk az Európai Unió dobogójáról, de van még mit javítani. Az eredményre mégis büszkék lehetünk.
Az ELMA Kutatóintézet hat európai országban (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország) végzett felmérést az Angelini Pharma megbízásából a Lelki Egészség Világnapja alkalmából. A felmérés alapján a kijárási korlátozás alatt az emberek 58 százalékánál jelentkeztek a pszichológiai rendellenességek olyan tünetei, amelyek 15 napnál tovább tartottak. Ez az arány Olaszországban (63%), Nagy-Britanniában (63%) és Spanyolországban (69%) volt a legmagasabb – ezekben az országokban erőteljesebb volt a COVID-19 hatása, míg például Németországban csak 47 százalék volt ez az érték.
Rengeteg a tünetA felmérésben résztvevők többsége (54%) úgy igyekezett megbirkózni a pszichológiai problémájával, hogy aggodalmait partnerével, családtagjaival és legközelebbi barátaival osztotta meg, viszont csak kevesen fordultak szakemberhez segítségért. Háziorvost csupán 18%, pszichológust 11%, pszichiátert 9% keresett fel panaszaival, amit azonban a járvány miatti korlátozó intézkedések is befolyásolhattak.A megkérdezettek számos tünetet említettek: álmatlanság, alvászavar vagy éjszakai ébredés (19%), energiahiány vagy gyengeség (16%); szomorúság vagy sírni vágyás (15%); túlzott aggódás és félelem (14%), érdeklődés vagy öröm hiánya (európai átlag: 14%), pánik- és szorongásos rohamok (10%). A megkérdezettek többsége (61%) úgy nyilatkozott, hogy e tünetek közül legalább kettő jelentkezett nála. 46 százalékuk azt állította, hogy először voltak ilyen tünetei, míg 39 százalékuk esetében a már meglévő tünetek súlyosbodtak.
A pszichológiai rendellenességek egyre gyakoribbá válása ellenére az emberek kb. negyed része keresett információt a COVID-19 járvány mentális egészségére gyakorolt hatásairól. Ennél magasabb volt az arány Olaszországban (35%) és Spanyolországban (38%), a járvány által súlyosabban érintett területeken. Az információ keresés nagy részt az interneten keresztül történt, kisebb részben (18 %) a tévében hallott információk alapján.
- A felmérés eredményei megerősítik, hogy a kijárási korlátozások jelentősen befolyásolták a lelki egészséget – fejtette ki Agnese Cattaneo, az Angelini Pharma orvosigazgatója, aki szerint az embereket nem szabad magukra hagyni ezekkel a problémákkal, biztosítani kell számukra a szakorvosok igénybevételét. A Lelki Egészség Világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy tájékoztatást kell nyújtani a pszichológiai problémákról, és kihangsúlyozta, hogy küzdeni kell az előítéletek ellen, amelyek még mindig jellemzőek ezen a területen.
A járvány hatásának tudható be, hogy az emberek már nagyon is tudatában vannak a mentális problémák kockázatával: több, mint 70%-uk elismeri, hogy bárki, akár ők maguk is szenvedhetnek ilyen zavarokban. A válaszadók többsége (74%) leginkább az életminőségre gyakorolt hatástól tart, ami különösen a párkapcsolatokra lehet jelentős hatással.
A megkérdezettek csaknem kétharmada (64%) elismeri azt is, hogy a mentális zavarok megkülönböztetést és elszigetelődést vonhatnak maguk után. Abban azonban kevésbé értenek egyet, hogy a mentális zavarok szégyent okoznak-e. Míg a megkérdezettek fele egyetért ezzel az állítással, addig Nagy-Britanniában és Lengyelországban csak az emberek harmada osztja ezt a véleményt.
Társadalmi költségekEgyedül nem megy! A lakosság lelki egészségét csak összefogással lehet emelni. Ebbe a körbe nem csak a háziorvosok, a pszichológusok, a szakápolók tartoznak, hanem a szociális szférától kezdve, az egyházakon át, egészen a médiáig, mindenki beletartozik. Fogjunk össze, de ne csak egy napra!Nem eléggé ismert, hogy a pszichiátriai betegségek milyen jelentős direkt és indirekt költséggel járnak a társadalom számára, és már csak emiatt is szükséges még nagyobb figyelmet és anyagi forrást fordítani a lakosság lelki egészségére - hívta fel a figyelmet az európai felmérés kapcsán Dr. Németh Attila emlékeztetett rá, hogy 2018-ban az emberi erőforrások miniszterének felkérésére elkészítették a Nemzeti Mentális Egészség Programot, és bíznak benne, hogy forrás is lesz a megvalósításához.
