Az Európai Unió legfrissebb, 2016-os kiadványa eltérést tartalmaz a korábbiakhoz képest. A korábbi, 2006-os kiadvány került felülvizsgálatra, és bár a mögöttes jogszabály időközben nem változott, egyes fogalmak kibővített jelentést kaptak. Így került kiemelésre a „közösen fellépő természetes személyek” fogalma. A fogalom azokat a természetes személyeket takarja, akik együttműködnek annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások üzleti döntései felett befolyást gyakoroljanak, ami kizárja, hogy ezek a vállalkozások gazdasági szempontból egymástól függetlennek minősüljenek, ezért közösen fellépő személyeknek kell tekinteni függetlenül attól, hogy a szóban forgó személyek között van-e rokoni vagy szerződéses kapcsolat.
Az eddigi kkv szabályok szerint, ha két társaság egy magánszemély útján kapcsolódik egymáshoz, csak akkor lesznek kapcsolódó vállalkozások, ha a két társaság működését azonos vagy szomszédos piacon folytatja. Ez a jelentés bővült azzal, hogy nem csak azok a társaságok minősülnek kapcsolódó vállalkozásnak, akik egy magánszemély útján kapcsolódnak egymáshoz, hanem magánszemélyek közösen fellépő csoportja útján – hívta fel a figyelmet Gálfy Lívia, az ABT Treuhand szenior adótanácsadója legfrissebb blogbejegyzésében.
- munkavállalói létszáma 50 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
- A kkv státusz meghatározásához a kkv fogalomkörébe tartozó kapcsolódó és partnervállalkozások adatait is figyelembe kell venni.
Erre tipikus példa, ha két üzlettárs, akik egymással rokoni kapcsolatban nem állnak, 50-50%-os tulajdonosa több cégnek. A korábbi értelmezésben ezek a társaságok sosem voltak egymásnak kapcsolódó vállalkozásai a kkv szabályok szerint. 2015-ig pedig a társasági adó szabályok szerint sem merült fel kapcsolt vállalkozási viszony.
A társasági adó szabályok szerint azonban 2015-től kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azok a társaságok, amelyek ügyvezetésében átfedés van. A kapcsolt féllel rendelkező cég kkv besoroláshoz a fenti határértékek kiszámításához össze kell számítani a cég saját adatait a kapcsolódó és partnervállalkozásokkal és a besorolást az összevont adatok alapján kell elvégezni.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy azok a cégek, akik az ügyvezetés kapcsán válnak kapcsolt vállalkozássá, azonban a kkv szabályok szerint nem minősültek kapcsolódó vállalkozásnak, azoknak most vizsgálniuk kell, hogy a „közösen fellépő magánszemélyek” által nem váltak-e kapcsolódó vállalkozássá, amelyek adatait a kis- és középvállalati besorolásnál össze kell adni.
Miért fontos ez?
A bővülő kapcsolódó vállalkozói kör révén pedig könnyen kicsúszhatnak a kisvállalkozási kategóriából, amelyhez számos kedvezmény kapcsolódik. Többek között, a kisvállalkozások mentesülnek a transzferár dokumentáció készítése alól és több adókedvezményre jogosultak. Ha egy vállalkozás kiszorul a kivállalkozói körből, ezeket az előnyöket elveszíti.
