Hány cégnek segíthet a kormány gazdasági mentőcsomagja?

Már a tervezett gazdasági mentőcsomag eddig nyilvánosságot kapott részei is jól mutatják a kormányzat elkötelezett szándékát a magyar gazdasági recesszió visszafogására és a talpra állítás elősegítésére – legfőképpen a hazai KKV szektor vonatkozásában. A roppant összetett és széles területet átfogó intézkedéscsomag egyszerre támogatná a cégeket adócsökkentéssel és -haladékkal, hiteltörlesztési moratóriummal, az adminisztrációs terhek csökkentésével, sőt akár állami befektetéssel is. Az MKIK által összeállított javaslatcsomag alapja a különböző támogatási formák esetében különböző módon megvalósítható differenciálás.  Az Opten elemzői megvizsgálták, hogy hány cégen segíthetnek a fenti intézkedések.

Kép:sxc

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatai alapján több oldalról támogatnák az „életképes” KKV cégeket. Akár befektetőként is beszállhatna az állam azokba a cégekbe, amelyek nehéz helyzetbe kerültek a járvány, valamint az ahhoz kapcsolódó intézkedések következtében. A Kamara nem titkolt célja a hazai kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása. A vissza nem térítendő támogatás járulékelengedésen keresztül, az állami kölcsön a kifizetett bérek arányában, illetve az egyes adók felfüggesztése vagy időszakos elengedése mind-mind lehetőséget biztosítanak a cégek mielőbbi talpra állításához.

Mekkora támogatáshoz juthatnak a vállalatok? 

A tervezet mögött álló komoly szakmai munkát támasztja alá, hogy gondoltak a különböző támogatások differenciálására, az alvó és tartósan veszteséges cégek támogatásból történő opcionális kizárására vagy épp a szürke-feketegazdasági alapokkal rendelkező cégek „mentési” lehetőségeire is. A készletező cégek külön kezelése, illetve a forgóeszköz hitelek és faktoring szolgáltatások széles körben való preferálása kb. 280 ezer cég számára biztosíthat megoldást a likviditási problémák leküzdésére. A kutatás-fejlesztés-innováció területén a pályázati források jelenlegi helyzethez való illesztésével szintén 100 Mrd Ft feletti összeg juthat a nehéz helyzetbe került dinamikus cégekhez.

A Nemzeti Válságkezelési Alap konstrukciójából adódóan olyan cégeknek kínál segítséget, ahol a jövedelmezőség lehetővé teszi a - 8 százalékos haszonkulccsal - legkésőbb 5 év múlva történő tulajdoni rész kivásárlást. Ezt a cégek széles köre – akár 225 ezer cég - tudná teljesíteni (a több, mint 5 éve működő KKV cégek közül). A KKV cégek átlagos EBITDA-ja közel 24 M Ft, így a tervezet szerinti befektetések formájában 500 Mrd Ft-ból akár több, mint 40 ezer bajba jutott céget támogathatnának. Kiemelten támogatandók az exportképes cégek, hisz az ő megmentésük duplán értékes a magyar gazdaságnak.

Eltolt beszámolók 

Jól látható, hogy a differenciált támogatás alapja a konkrét cégek pénzügyi elemzése, a jövedelmezőségi mutatók, a készletek vagy épp az export adatok vizsgálata. Ezzel szemben megy az a dokumentációs könnyítésnek szánt javaslat, mely a pénzügyi beszámolók leadásának esetleges eltolását vetíti előre (akár sok hónapos időtávban). A leadott beszámolók hiányában ugyanis ezek a differenciálások nem végezhetők el megfelelően. Feltehetően jobb megoldás lenne a cégek taggyűlésének és egyéb személyes jelenlétet igénylő feladatainak elektronikus lehetősége.

A pénzügyi beszámolók hiánya azonban nem csak a gazdasági mentőcsomagot magát veszélyeztetné – figyelmeztet több szakmai szervezet. A kormányzati intézkedések mellett ugyanis a gazdaság saját „öngyógyító” folyamataira is nagyon komoly szerep hárul. A korábbi válság kapcsán jól lehetett látni, hogy az elsődleges gazdasági hatásoknál csak a másodlagos lehet rosszabb. A cégek 2019-es pénzügyi adatai híján ugyanis a vállalkozásoknak vakon (vagy 2 éves adatok alapján) kell meghozni azt a döntést, hogy kiknek engednek halasztott fizetési lehetőséget és kiknek nem.

Ebből pedig nem lehet jól kijönni. Ha mindenkinek engednek, az lánctartozási hullámot indít el; ha pedig senkinek, az a felállni készülő hazai gazdaságban okoz megugorhatatlan likviditási problémát és ezáltal tömeges fizetésképtelenséget. Ez utóbbi pedig sajnos leginkább a legyengült KKV szektort érintené. Az biztos, hogy átgondolt és megalapozott döntések csak megfelelő információk birtokában hozhatók.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo