Bartha Lajos kiemelte: ez azt jeleni, hogy maximum 5 másodperc telhet el ettől az időponttól kezdve a fizetési megbízás és a pénznek a fogadó fél számlájára érkezése között. Az igazgató hangsúlyozta: ettől a naptól kezdve nem kell minden fizetési módban megjegyezni a számlaszámot, elegendő lesz, ha ismerjük a fizetés kedvezményezett személyének mobilszámát, az e-mail címét, vagy esetleg az adószámát, illetve az MNB további másodlagos azonosítók bevezetését is tervezi.
A jegybanki sajtótájékoztatón kiosztott közlemény szerint a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa megtárgyalta és elfogadta a 2017-es Fizetési rendszer jelentést. A tanács megállapította, hogy az MNB által felügyelt hazai pénzügyi infrastruktúra 2016-ban is hatékonyan és magas megbízhatósággal bonyolította le a reálgazdasági, pénzügyi és tőkepiaci tranzakciókat, ezzel hozzájárult a pénzügyi stabilitás erősítéséhez. Az elektronikus fizetési eszközök lakossági használata töretlenül fejlődik. Az azonnali fizetési rendszer létrehozása a közeljövő legnagyobb pénzforgalmi fejlesztése lesz - olvasható a közleményben.
Bartha Lajos elmondta: az MNB korábbi tanulmánya alapján az ország közel 100 milliárd forintot tudna megspórolni egy fejlettebb pénzforgalommal, az évi 3,3 milliárd darab készpénzes tranzakció jelentős részét elektronikussá lehetne alakítani, jócskán csökkentve annak társadalmi költségeit. Rámutatott: nőne ezáltal a magyar bankrendszer és a gazdaság nemzetközi versenyképessége, egyszerűbb és gyorsabb lesz a fizetés a fogyasztók és a vállalatok számára is. Sokkal egyszerűbb adatbeviteli csatornákon lehet majd tranzakciót kezdeményezni, és a fizetési helyzetek sokkal szélesebb körében, például nagy értékű ingóságok adásvételénél, lesz lehetőség elektronikus fizetésre - fűzte hozzá. Hangsúlyozta: több országban a hitelintézetek önkéntesen csatlakozhatnak az azonnali fizetési rendszerhez, Magyarországon azonban kötelező lesz a bankok számára a belépés. Bartha Lajos ismertette: a magyarországi pénzügyi infrastruktúrákban tavaly 1455 ezer milliárd forint fordult meg, ez a magyar GDP 41-szerese, ezzel Magyarország az európai középmezőnyben van.
Az MNB adatai szerint az elmúlt évben 2 százalékkal, 10,4 millióra nőtt a fizetési, azaz a bankszámlák száma, de a bankkártyáknál is 1,5 százalékos növekedést mért az MNB, tavaly 9,1 millió bankkártya volt forgalomban. A bankkártyás vásárlások száma tavaly mintegy 532 millió tranzakciót tett ki, összesen 3980 milliárd forintnyi árut és szolgáltatást fizettek tavaly bankkártyával az ügyfelek, mind a vásárlások száma, mind értéke 25 százalékkal nőtt egy év alatt. Bartha Lajos elmondta: miközben az elektronikus fizetési forgalom 12 százalékkal nőtt, az elektronikus fizetés költségei csak 0,2 százalékkal bővültek, azaz összességében a modern pénzügyi szolgáltatások ügyfélköltsége csökkent. A jegybank igazgatója kiemelte: a kártyás visszaélések számában továbbra is a legkevésbé kockázatos piacok egyikének számít a magyarországi, a jogszabályi változásoknak köszönhetően a visszaélésekből keletkező károk 90 százalékát a kibocsátó-, vagy az elfogadó bankok, illetve a kereskedők viselték, csak mintegy 10 százaléknyi kár terhelte az ügyfeleket, ha bebizonyosodott, hogy egyértelműen nekik felróható okból történt a visszaélés.
