Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter e filozófia jegyében nem szavazta meg például azt az ENSZ-határozatot, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánította. A magyar külügyminiszter, mint elmondta, a Nyugat-Balkán békéjében Szerbiát tekinti kulcsországnak a régióban. Aztán ezért nem támogatjuk Koszovó tagfelvételi kérelmeit a nemzetközi szervezetekben, amíg a Belgrád–Pristina-viszonyrendszer nyugvópontra nem jut. Azaz Szerbia bárátságáért cserében beáldoztuk bosznia-hercegovinai és koszovói kapcsolatainkat. A bosznia-hercegovinai külügyminisztérium már fel is függesztette azt a Magyarországgal kötött egyezményét, amely szerint Budapest boszniai diplomatákat képzett volna a nyugat-balkáni ország európai integrációját elősegítendő. A legfrissebb hír pedig, hogy megrongálták Szarajevóban a magyar és a szlovák nagykövetséget. Ismeretlen tettesek összefirkálták Magyarország és Szlovákia szarajevói nagykövetségeinek épületeit, a falakra a srebrenicai népirtás áldozatainak számát rajzolták fel - közölte a Klix.ba boszniai hírportál. A külképviseletek falaira a 8372-es számot írták fel, ez azoknak a száma, akiket 1995 júliusában Srebrenicából elhurcoltak és kivégeztek.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet őket népirtásnak minősíteni.