Néhány napja jelent meg az Eurostudent 8 kutatás magyar gyorsjelentése. Az Európai Bizottság által támogatott, háromévente ismétlődő nemzetközi hallgatói kérdőíves felmérés a felsőoktatásban tanulók társadalmi hátterét és tanulmányi jellemzőit vizsgálja közel tizenötezer aktív hallgatói státusszal rendelkező magyar diák válaszai alapján. A gyorsjelentés külön fejezetet szán a tanulmányok melletti munkavégzés kérdéskörének, hiszen ez nemcsak hazánkban, de egész Európában egy meghatározó jelenség.

A válaszok alapján a magyar hallgatók 43 százaléka egyáltalán nem dolgozott, 15 százalék végzett alkalmi jellegű munkát a szorgalmi időszakban, 42 százalék pedig folyamatosan - bár nem feltétlenül teljes munkaidőben - vállalt munkát a tanulmányai mellett. Természetesen ebben a tekintetben nagyon nagy eltérés van a nappali, illetve levelező és távoktatási formában tanulók között, a részidős képzésben (levelező, távoktatás) tanulók kilenctizede állandó jelleggel dolgozik, a nappali munkarendű képzésre járóknak mindössze a negyedére (27 százalék) jellemző ez.

A kutatás rávilágít arra is, hogy a hallgatók legnagyobb része anyagi okokból is vállal munkát, közel felük számára a megélhetési költségek fedezése alapvető motiváció, s ennél alig kevesebben mondták azt, hogy főként az alapszükségleteiken felüli igényeiket fedezik a keresetükből. Magas azok aránya is (47 százalék), akik munka nélkül egyáltalán nem engedhetnék meg maguknak a tanulást. Érdekesség, hogy a diákok közel fele (48 százalék) inkább munkavállalónak tartja magát és csak másodsorban felsőoktatásban tanuló hallgatónak.