A kiváló védőoltások elérhetőségének ellenére a gyermekek oltottságának mértéke az EU-tagállamokon belül jelentősen különbözik. Összetett és eltérő tényezők állnak a háttérben, amelyek tagállamról tagállamra változnak, és amelyeket minden tagállamban azonosítani kell az oltottság mértékének javításához.
Az Európai Bizottság ezért egységes EU-s oltási könyv és nyilvántartás bevezetését sürgeti. Sok szülő ugyanis elutasítja mind saját maga illetve a gyermekei beoltását.
Döntésük különböző okokra vezethető vissza:
- Az oltáselutasítók „mereven elutasítják a védőoltásokról való tájékozódásnak a lehetőségét is”, és az oltásokkal kapcsolatban gyakran összeesküvést emlegetnek.
- Az oltásellenesek szintén elutasítják az oltásokat, de hajlandóak figyelembe venni a rendelkezésre álló információkat. Kevésbé hisznek az összeesküvés-elméletekben.
- Az oltásszkeptikusok aggódnak az oltások miatt, de nem utasítják el őket következetesen.
A Bizottság ütemterve szerint a legfontosabb további célok a már létező védőoltások tökéletesítése, továbbá új fertőző betegségek elleni vakcinák kifejlesztése.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy közegészségügyi szempontból az egyes védőoltások nem egyformán fontosak. Meg kell határozni egy fontossági sorrendet.
Az oltásellenesség problémájának kezelése érdekében fel kell ismerni, hogy az oltáselutasítók, az oltásellenesek és az oltásszkeptikusok megszólítása eltérő megközelítésmódot igényel. Társadalomtudósok segítségével olyan stratégiákat kell kidolgozni, amelyekkel csökkenteni lehet az oltások elutasítását az oltásellenesek és az oltásszkeptikusok körében.
Ki kell dolgozni egy monitoringrendszert a védőoltáshiány elkerülésére, és európai szinten fokozni kell a vakcinagyártást, továbbra is szem előtt tartva a szigorú európai minőségbiztosítást.
Újra kell gondolni a gyermekkori BCG-oltással kapcsolatos kérdéseket: a védőoltás nem biztosít hosszú távú védelmet a tuberkulózis ellen, és jelenleg világszerte súlyos hiány van belőle.
(Forrás: MTA)
