A konzervatív német újság írásának bevezetőjében megállapítja, hogy az EU-elnökség féléves turnusváltásai a nyilvánosság számára általában észrevétlenek maradnak, s hogy Brüsszelben senki sem emlékszik olyasmire, hogy egy ország még elnökségének kezdete előtt a címlapokra került volna. Magyarországnak, pontosabban Orbán Viktor miniszterelnöknek most ez sikerült.
Röviddel karácsony előtt a magyar kormány olyan törvényt fogadott el, amely a magyar médiát a jövőben a legszigorúbb állami ellenőrzés alá helyezi. A hivatalos Brüsszel számára, amely a sajtószabadságot mint az egyik legfontosabb európai értéket nagy becsben tartja, ez valóságos arculcsapás volt. Azonmód következett is a kemény bírálat Berlinből, Prágából és Luxemburgból. A "budapesti erős ember" is azonnal válaszolt. Közölte, hogy nem fog "remegő térddel" egy nyugati visszhangra reagálni, és "esze ágában" sincs a vitatott törvényt visszavonni - áll a cikkben.
Emberarcú elnökség
A konfliktus az új évre is áthúzódik, jóllehet az EU-nak enélkül is van elég gondja: választ kell találnia az euró valószínűleg legsúlyosabb válságának kihívására, és a magyar elnökségre vár a stabilitási és növekedési egyezmény októberben elhatározott reformjának életbe léptetése is. Az uniós elnökség napirendjének élén szerepel a belső energiapiac kiépítése, és Horvátország EU-csatlakozásának utolsó lépései is a következő hónapokban várhatók. Orbán higgadtan tekint ezekre a kihívásokra. A kommunizmus térdre kényszerítése és Európa újraegyesítése szerinte nehezebb volt, mint az ország előtt álló EU-elnökség. A magyar kormány honlapján az olvasható, hogy "takarékos és zökkenőmentes" elnökséget kíván, amely a konszenzus megteremtését tekinti a legfontosabbnak. És sok elődjéhez hasonlóan közelebb akarja vinni Európát a polgárokhoz, "emberarcú" elnökséget ígér.
Orbán az elkövetkező félévben az unió moderátoraként és igaz támaszaként óhajt a nemzetközi politikai színtéren megjelenni, de nem csak a médiatörvény világít rá arra, hogyan építi ki teljhatalmát a 47 éves politikus - folytatódik a cikk. A "nacionalista pátoszhoz" szívesen folyamodó magyar miniszterelnök tavaszi hivatalba lépése óta szinte "lenini következetességgel" iktatott ki vagy "gleichschaltolt" mindenféle zavaró ellenőrző hatóságot. Mindenekelőtt az a gyorsaság megdöbbentő, ahogyan Orbán a választási kampányában meghirdetett "konzervatív forradalmat" megvalósítja.
A puszta Putyinja
A kisebbségi jogoknak a magyar miniszterelnök többségi államában semmi szerepük sincs. Orbán sikerrel korlátozta az alkotmánybíróság hatásköreit, a kényelmetlen államfőt engedelmes utóddal pótolta, a független költségvetési tanácsot megszüntette, egy kedvére való főállamügyészt gyakorlatilag élethosszig tartó időtartamra megválasztatott, és parlamenti ellenőrzésének jogát megszüntette. Az állami üzemekben és intézményekben zajló tisztogatást most a köztisztviselők elbocsátási hulláma követheti: a jövőben minden közszolgálati alkalmazottat indoklás nélkül felmenthetnek.
A magyar elnökség így már most jelentékeny demokráciadeficit gyanújában áll. A bírálók arra figyelmeztetnek, hogy a "puszta Putyinja" a szinte összes állami intézmény "gleichschaltolásával" a magyar történelem tekintélyelvű rendszereinek szerencsétlen hagyományát folytatja. Az a kritika azonban, hogy fehérorosz állapotokat teremt az EU közepén, Orbánt egyáltalán nem izgatja. "Magyarország nem az az ország, amely híján van az öntudatnak" - mondja. Úgy véli, hogy ezt minden erővel be kell bizonyítania - fejeződik be a Die Welt cikke.
