Az Else Frenkel-Brunswig Intézet (Else-Frenkel-Brunswik-Institut EFBI) vizsgálata alapján a 84,4 milliós Németország lakosságának nagyjából 15 százalékát kitevő keletnémeteknél széles körben elterjedtek antiszemita és idegengyűlölő nézetek, és erős a tekintélyuralmi rendszer iránti vágyakozás.
A több mint 3500 ember megkérdezésével végzett felmérésben a válaszadók túlnyomó többsége azt mondta, hogy úgy érzi, nincs befolyása a politikára. Kétharmaduk úgy látja, teljesen értelmetlen részt venni a politikai életben, és 50 százalék alatt van a demokratikus berendezkedéssel elégedettek aránya.
Az ország újraegyesítése előtti diktatórikus rendszer, az NDK iránti nosztalgia viszont igen erős, a Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Szászország, Szász-Anhalt, Türingia és Berlin keleti részének lakosságára reprezentatív felmérés szerint a keletnémetek kétharmada vágyik vissza az NDK korszakába.
A többség visszatekintve elégedett a rendszerváltás és újraegyesítés, az úgynevezett fordulat (die Wende) előtti életével, és nem éri el az 50 százalékot mindazok aránya, akik úgy érzik, hogy jól jártak a változásokkal.
Az EFBI adatai szerint a keletnémetek 30,7 százaléka teljesen vagy részben egyetért azzal a kijelentéssel, hogy "a nemzeti érdekek szempontjából bizonyos körülmények között a diktatúra a jobb kormányforma", és 51,2 százalék ért egyet legalább részben azzal, hogy "Németországnak most egy erős pártra van szüksége, amely megtestesíti a nemzet közösségének egészét".
