A 2020-2022-es „Egészséges Munkahelyek – Legyen könnyebb a teher!” kampányában az EU Munkavédelmi Ügynöksége olyan területekre kívánja felhívni a figyelmet és pozitív változásokat elindítani, amelyek mindannyiunk életminőségére hatással vannak. A kulcsszavak a megelőzés és a felkészülés – legyen szó akár a minden második dolgozónak problémát jelentő, a munkavégzéssel összefüggő mozgásszervi panaszokról akár pedig egyes speciális, megváltozott munkaképességű csoportokról.
„A munkaerőpiacon három ilyen nagy sérülékeny csoportot különíthetünk el – mutatott rá dr. Jókai Erika, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Felnőttképzési Központjának adjunktusa. A fiatalokat, az idősebbeket, valamint a fogyatékossággal, tartós betegséggel élő, illetve megváltozott munkaképességű munkavállalókat. Ezeknél a csoportoknál, melyekbe tulajdonképpen mindannyian beletartozhatunk életünk során, kiemelt figyelmet kell fordítani a speciális munkavédelemre, az esélyegyenlőség megteremtésére és az egyenlő bánásmód biztosítására.”Az EU 2021-2027-es Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiája is a munkahelyi egészségvédelem előmozdítására helyezi a hangsúlyt a sérülékenynek tekintett dolgozókkal kapcsolatban, azokra a változásokra is figyelmet fordítva, melyeket az új technológiák, valamint az új típusú munkavégzés jelentenek a komoly átalakuláson átesett munkaerőpiacon.
Bár a munkavégzéshez mindenkinek joga van, munkaadók és munkavállalók egyaránt számos akadállyal találkoznak a megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazása során. A szakértő hangsúlyozta: ha őket is jobban be akarjuk vonni a munkaerőpiacra, uniformizált megoldások helyett a kockázatokat és az egyéni képességeket részletesen, egyéni szinten szükséges felmérni. A profilírozás segítségével a munkáltatók pontosan megismerhetik a dolgozók képességeit, amelyek bizonyos területeken éppen olyan értékesek lehetnek, mint ép és egészséges munkatársaiké.
„Hasonlóképpen fontos a munkahelyek adaptációja, a munkakörnyezet és a munkaszervezés átalakítása is. Ma a munkahelyeken az észszerű akadálymentesítés a cél, ott és azt kell könnyen megközelíthetővé tenni, amire éppen szükség van. A biztonságos és hatékony munkavégzés érdekében gondoskodni kell arról is, hogy a munkahelyi utasítások és információk eljussanak a megváltozott munkaképességű dolgozókhoz, tehát a fizikai mellett az infokommunikációs akadályokat is le kell bontani” – tette hozzá Jókai Erika.A szakértő elmondta, hogy ErgoScope munkaszimulátorral rendelkező munkaképesség-felmérő központok hazánkban több helyen is elérhetőek. (Pl.: Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központ, Vác, PTE KK Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigiénés Központ, Pécs). Ezekben a központokban a munkaalkalmassági felmérést a dolgozó is kezdeményezheti, nem csak a munkaadója, azaz a tartósan beteg vagy megváltozott munkaképességű munkavállaló saját maga is felmérheti a számára leginkább megfelelő munkaformákat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) önbevalláson alapuló adatbázisa szerint a 19-64 éves korcsoportban mintegy 460 ezer megváltozott munkaképességű személy élt tavaly Magyarországon. Ebben az aktív korú csoportban azonban mindössze 27,5 százalékos a foglalkoztatási ráta. Árnyalja a képet, hogy a Magyar Államkincstár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisai 300 ezer megváltozott munkaképességű személyt tartanak nyilván, akiknek 44 százaléka végez kereső tevékenységet.
A munkaerőpiaci adatok alátámasztják, hogy míg a normál munkaképességű munkavállalóknál az egyes életkori csoportok mérete megfelel a társadalmon belüli arányuknak, addig a megváltozott munkaképességűek között kirívóan magas az idősebb (55-64 év közötti) korosztályba tartozó dolgozók aránya. Hasonlóan felülreprezentáltak az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők is.
Idősebb korban számos fizikai és kognitív képességünk indulhat hanyatlásnak, megnövekszik például az az idő, ami a tanuláshoz, az információk feldolgozásához szükséges, ugyanakkor a negatívumokat jól kompenzálja a korral járó tudás, tapasztalat és felelősségérzet. A fiataloknál, különösen a 15-18 év közötti fiatalkorúaknál jellemzően magasabb a sérülések, a balesetek és a hibázás kockázata, amiért részben a figyelmetlenség, a tapasztalat és az érettség hiánya okolható. Fiatalkorban a gyakori magánéleti változások, a változékony társas kapcsolatok is gyakran vezetnek stresszhez, bizonytalanságérzéshez, és ebben a korban sokan hajlamosak lazábban kezelni a munkavédelmi szabályokat is.
Jókai Erika helyes gyakorlatként említette, hogy az idősebb, rutinosabb dolgozók egy megfelelő munkahelyi környezetben hatékonyan tudják segíteni, mentorálni pályakezdő kollégáikat, ennek kialakítása a munkaadó érdeke is.
A műszeres foglalkozás-egészségügyi és munkaalkalmassági felmérések mellett a pályaorientációs és pályatanácsadó szolgáltatások is hatékonyan tudnak segíteni a megváltozott munkaképességű embereknek, hogy képességeiknek megfelelő állást találjanak. A szakértő szerint ezeket a lehetőségeket még nem használjuk ki elég jól, és a hazai jogszabályok által biztosított érdemi kedvezmények és ösztönzők ellenére sem érezhető erre tömeges igény a hazai vállalati szférából.
A „Legyen könnyebb a teher!” kampány keretében elsősorban a munkáltatókat szólítják meg, többek között a több százezer sérülékeny helyzetű hazai munkavállalóra is felhívva a figyelmet. A 2022 novemberében záruló kampány hazai megvalósításáért az EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontja felel, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya működtet.
