Az újfajta munkavégzéssel kapcsolatban – fontossági sorrendben – leginkább a következő témákról esik szó a világhálón: digitalizáció, szervezeti átalakítás, a munkavállalók speciális kihívásai, (digitális) oktatás, fenntarthatóság, esélyegyenlőség, valamint a közlekedés/szállítmányozás, különösen a járvánnyal kapcsolatos logisztika.
„A szervezeti átalakításokat nézve az első két-három járványhullám során ad hoc és gyors válaszok születtek a kihívásokra. Most tartanak ott a cégek, hogy hosszú távú modelleket alakítsanak ki. Kérdés, hogyan történjen a hibrid munkavégzés, milyen szervezeti forma tudja ezt legjobban támogatni” – mondta Koltai Vera, az IFUA Horváth principálisa, a kutatás vezetője. Hozzátette, hogy a vezetők szerepe és feladatköre teljesen átalakul, sokkal nagyobb szabadságfoka lesz a munkavállalóknak és ebből kifolyólag máshogy is kell irányítani.A digitalizáció központi téma
A beszélgetések nagy része két cél összehangolására összpontosít. Egyrészt első helyre teszik az alkalmazottak egészségét, jóllétét, ami rugalmasságot kíván meg abban, hogy bármikor lehessen távolról dolgozni. Másrészt szükség van az irodai, a távoli és a hibrid munkavégzés világos szabályozására. Ezzel összefüggésben vita tárgya a heti 4 napos és a napi 6 órás munkavégzés is.
Az előnyök felülmúlják a hátrányokat
A hibrid munkavégzésről jórészt semleges hangvételű diskurzus folyik. 89 százalékban kiegyensúlyozottan értékelik az előnyöket és a hátrányokat, vagy egyáltalán nem minősítenek. A megszólalások 8 százaléka pozitív, 3 százaléka negatív jellemzőket emel ki. Ha csak az első közléseket (cikkek, bejegyzések) nézzük, akkor 17 százalékban kedvezően nyilatkoznak a távmunkáról, és csak 2 százalékban utasítják el azt.
Társadalmi szempontból a hibrid munkavégzés legfőbb előnyét az egészség megőrzése mellett a következőkben látják a megszólalók: rugalmasabb munkavégzés, ami főképp a nők, és köztük is a dolgozó anyák számára jó, a munka és a magánélet jobb egyensúlya, magasabb termelékenység, alacsonyabb költségek, lehetőség arra, hogy a vállalatok tőlük távolabb élő tehetségeket is alkalmazzanak, s a cég vonzóbb lehet a fiatalabb munkavállalók számára is. A hátrányok, illetve kockázatok között ezek szerepelnek leginkább: elszigetelődés, kisebb motiváció, a figyelem könnyebben elterelődik, a munka és a magánélet közötti határ elmosódik, s technikai kihívásokkal kell szembenézni, főleg az idősebb munkavállalóknak.
A technikai témájú megszólalások a leggyakrabban a robotizáció körül forognak. Ezután a Big Data, a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia a leggyakoribb vitatémák.
Vezet a Twitter
A munka világához kapcsolódó összes poszt 88 százaléka a Twitteren látott napvilágot. Ezek mögött következnek a hírportálok, a blogok és a különböző fórumok. A magát szakmai közösségként definiáló LinkedIn az ötödik helyre szorult, annak ellenére, hogy egyre inkább tartalomszolgáltatói szerepet is játszik.
Az új munkavégzésről szóló posztok és kommentek kétharmadát férfiak írták, vagyis a nők jóval kisebb arányban fejtik ki a véleményüket. Ez az arány nagyon közel áll a Twitter felhasználók közötti nemi arányokhoz.
„A szervezeti stratégia kialakításánál fontos tekintetbe venni, hogy az új munkavégzésről folytatott vitákban a férfiak túlsúlyban vannak. Ezért a vállalatoknak külön gondot kell fordítani arra, hogy a nők szempontjait is szisztematikusan beépítsék a szervezeti stratégiájukba” – mondta az IFUA Horváth kutatásának vezetője.A nemi szerepeket érintő munkahelyi kihívások egyébként szintén élénk vitákat váltottak ki a közösségi médiában. Nincs azonban egyetértés arról, hogy vajon hosszú távon a nőknek jobb-e vagy inkább rosszabb a hibrid munkavégzés súlyának növekedése.
