2021 márciusában kiszivárgott, hogy a Miniszterelnökség sürgős kérdéssel fordult az önkormányzatok felé. A koronavírus-járvány harmadik hullámának tetején a Gulyás vezette minisztériumnak a legfontosabb azt volt tudnia, hogy fellépnek-e az önkormányzatok és intézményeik az "LMBTQ-propaganda" terjesztése ellen.
Az elsőfokú perben a Fővárosi Törvényszék elutasította a Miniszterelnökség azon védekezését, hogy a kért iratok döntéselőkészítő adatnak minősülnek. A törvényszéki ítélet alapján 3 munkanapon belül meg kellett volna küldenie a Háttér Társaság számára a kért adatokat. A minisztérium ez ellen a döntés ellen fellebbezett.
Az Ítélőtábla, az Alkotmánybíróság gyakorlatra hivatkozva, hangsúlyozta: az információszabadság egyaránt magában foglalja a közfeladatot ellátó szervek és személyek azon kötelezettségét, hogy a közfeladatok ellátásával összefüggő adatokat nyilvánosságra hozzák, valamint mindenki jogát arra, hogy ezeket az adatokat megismerje. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés csak kivételesen, a törvényben meghatározott keretek között van lehetőség. A Miniszterelnökségnek kellett volna bizonyítania, hogy az adatkérés megtagadása jogszerű. Már az elsőfokú bíróság is úgy ítélte meg, hogy nincs olyan közérdek, amely igazolhatná az adatok visszatartását - az Ítélőtábla osztotta a törvényszék indokolását. A konkrétumokat nélkülöző, az alkotmánybírósági alapelvekre általánosságban hivatkozó fellebbezés nem győzte meg a másodfokú bíróságot. Mivel a kért iratok rendelkezésre állnak, hiszen azokat a perben a Miniszterelnökség benyújtotta, a jogerős ítélet fenntartotta a teljesítési határidőt is: január elején várja a Háttér Társaság a kért iratokat. A másodfokú ítéletből egyértelmű: a fellebbezés csupán időhúzás volt, amellyel a Miniszterelnökség megpróbálta elodázni az adatok kiadását. Eljárása nemcsak az adatkérő Háttér Társaság, hanem a bíróság idejét is csak rabolta.
