A jogszabály most a felsőház (szenátus) elé kerül.

A tervezet mellett a 460 fős szejmben 413 képviselő szavazott, 15-en ellenezték, három honatya tartózkodott.

A vita során Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter emlékeztetett: a lépés Lengyelország, a három balti állam (Litvánia, Lettország, Észtország), valamint Finnország közös kezdeményezése.

„Lengyelországot nem szabad alávetni semmilyen, hazánk megvédését akadályozó korlátozásnak” – hangsúlyozta Kosiniak-Kamysz. Azzal is érvelt, hogy az egyezmény felmondása kulcsfontosságú a térség biztonsága szempontjából.

Lengyelország a Keleti Pajzs nevű terv keretében 2028-ig a lengyel-fehérorosz és a lengyel-orosz határ 800 kilométeres szakaszán korszerű térfigyelő és drónrendszereket telepítene, és terepakadályokat létesítene. Ennek kapcsán a lengyel hadsereg aknamezők létesítésének lehetőségét is teszteli a védelmi tárca tavaly októberi közleménye szerint.

Az 1997-ben létrejött, gyalogsági aknák alkalmazását, tárolását, gyártását és forgalmazását tiltó nemzetközi egyezményből való kilépés lehetővé teszi az országok számára a taposóaknák felhalmozásának újrakezdését.

A gyalogsági aknákat úgy tervezték, hogy a talajban elrejtve automatikusan felrobbanjanak, ha valaki a közelükbe kerül vagy rájuk lép. A fel nem robbant aknák a fegyveres konfliktusok után is a földben maradnak, ami tartós veszélyt jelent a civilekre.

A finn parlament múlt héten döntött az Ottawai Egyezményből történő kilépésről. Finnországnak van a leghosszabb, 1300 kilométer hosszú szárazföldi határa Oroszországgal az EU- és NATO-tagállamok közül. (MTI)