A történet messziről indul. 1978-ban még azt állapította meg az Európai Unió Bírósága, hogy a tagállamok- közösségi szabályozás hiányában - nem kötelesek a vezetői engedélyek kölcsönös elismerésére.

A bíróság ugyanakkor a közösségi jognak megfelelőnek mondta ki a jogosítvány sok tagállamban letelepedés esetén megkövetelt honosítását, és azt, hogy ennek elmulasztója engedély nélküli gépjárművezetés miatt büntethető.

Kép: Pixabay

Az áttörést a 2006-os jogosítvány-irányelv hozta, amely összehangolta a vezetői engedélyek megszerzésére és kiállítására vonatkozó szabályokat és rögzítette a kölcsönös elismerés elvének széleskörű alkalmazását. Ennek automatikusnak kell lennie, tehát nem vizsgálható, hogy a kibocsátó tagállam jogosítvány megszerzésére vonatkozó előírásai megegyeznek-e a másik, az okmányt elismerő állam rendelkezéseivel.

Igazolványok kibocsátása a szuverenitás fontos eleme, ezért nincs egységes, az Európai Unió által kiadott vezetői engedély.

A tagállamok az említett irányelvben lefektetett, a vizsgakövetelményekre, az oktatók képesítésére, a járművezetői kategóriákra vonatkozó szabályok figyelembevételével, saját, nemzeti joguk szerint adják ki a vezetői engedélyeket, amelyeket a többi tagállam automatikusan elismer. Mivel az irányelv formai követelményeket is tartalmaz, az egyes tagállami jogosítványok kinézetükre nagyon hasonlóak, ezért szokás – megtévesztő módon – európai jogosítványról beszélni.

Európai vezetői engedély abban a tagállamban szerezhető, ahol az érintett személy legalább 185 napig állandó lakhellyel rendelkezik. Az okmány ugyan valamennyi tagállamban érvényes, de birtokosa, ha később más tagállamban telepedik le, lecserélheti jogosítványát az új ország által kibocsátott vezetői engedélyre. Ilyenkor a korábbi okmányt bevonják, de az újban – a 70-es kód feltüntetésével – látható lesz, hogy a kibocsátásra külföldi jogosítvány alapján került sor. Az eredeti okmányban szereplő korlátozások természetesen megmaradnak.

A harmonizáció ellenére több, a kölcsönös elismerés elvét korlátozó nemzeti sajátosság is megmaradt:

• Németországban az első két évben minden vezetői engedély „próbajogosítványnak” minősül. Ez többek között zéró toleranciát von magával alkohol tekintetében.(Míg egyéb esetben 0,5 ezrelék megengedett).
• Ugyancsak Németországban a 17. életévüket be nem töltött személyek által külföldön szerzett jogosítványok nem érvényesek. A 17-18 év közöttiekre a jogosítvány szerzési helyétől függetlenül különleges szabályok vonatkoznak. Így például ők csak olyan, 30. évét betöltött személy jelenlétében vezethetnek, aki legalább 5 éve rendelkezik jogosítvánnyal, legfeljebb 3 büntetőpontja van és véralkohol-szintje nem haladja meg a 0.5 ezreléket.
• A magyar jog nem ismeri a lejárat nélküli jogosítványt, ezért az ilyeneket (pl. német, osztrák) letelepedés esetén két éven belül a magyar hatóság által kibocsátott, lejárattal rendelkező vezetői engedélyre kell cserélni.
• Magyar állampolgár külföldön szerzett jogosítványát a hazatelepülés után hat hónapon belül magyarra kell cserélni.

Fontos tudni, hogy a külföldön megszerzett jogosítvány nem használható, illetve honosítható, ha azt a lakóhely elvének megsértésével szerezték, vagy ha azt gépjárművezetéstől eltiltott személy birtokolja. (Forrás: jogaszvilág.hu)