A felmérésben résztvevő országok közül Magyarországon a bankok és a kölcsönöket nyújtó pénzügyi szolgáltatók megítélése hasonló volt. Mindkét kategóriában 40 százalék körül volt azok aránya, akik kifejezetten megbízhatónak tartják a pénzügyi szektorban működő vállalkozásokat; a megkérdezettek közül idén 10 százalékkal többen nyilatkoztak pozitívan a szektor szolgáltatóiról, mint tavaly. A magyar válaszadók mindössze 2 százaléka nem elégedett a szolgáltatók tájékoztatóival a várható költségekről, ami kedvezőbb érték az európai átlagnál (3%).

A kölcsönök hozzáférhetősége terén is pozitív változást láthatunk: míg 2016-ban a magyar válaszadók 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kifejezetten egyszerű kölcsönhöz jutnia, ez a szám 2017-re már elérte a 29 százalékot, közelebb kerülve az európai átlaghoz (41%). Magyarországon a megkérdezettek 84 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a gyorskölcsönöket nyújtó cégek fontos társadalmi szerepet töltenek be, míg az európai átlag 74 százalék volt ebben a tekintetben.

Kép: Pixabay

A kölcsönfelvétel céljai közül az első négy helyen a magyar és az európai háztartásokban ugyanazok az okok állnak: nem várt kiadások, lakásfelújítással kapcsolatos költségek, adósságrendezés, illetve gépjármű vásárlás. Váratlan kiadások esetén Magyarországon a megkérdezettek fele fordulna kölcsönnyújtásra szakosodott pénzügyi szolgáltatókhoz, 26 százalék a családtól és a barátoktól kérne segítséget, 12 százalék kifejezetten banki kölcsönt venne fel, 10 százalék pedig a megtakarításaiból fedezné ezeket a költségeket.

A kölcsönfelvételről meghozott döntés szempontjait tekintve is láthatunk érdekes különbségeket az egyes országok között. Az, hogy a kölcsönt annak felvevője reálisan vissza tudja-e fizetni, nagyjából egyformán számított minden országban. Ugyanakkor például a kölcsön futamideje a magyar megkérdezettek csupán 36 százaléka számára volt kiemelt paraméter, szemben a 42 százalékos európai átlaggal. A magyar megkérdezettek háromnegyedének kulcsfontosságú volt az a tényező, hogy mennyire szükséges a kölcsönt felvenni, míg az európai átlag e téren csupán 45 százalék, ami szintén jelzi a hazai lakosság egyre megfontoltabb attitűdjét a hitelekkel kapcsolatban.

A kutatás Magyarországon és Mexikóban is vizsgálta, hogy a megkérdezettek mennyire éreznék hasznosnak, ha bővíthetnék pénzügyi ismereteiket. Magyarországon a válaszadók 44 százaléka venne szívesen ilyen segítséget, és mindössze 20 százalék nyilatkozott úgy, hogy ez nem segítené őket a háztartásgazdálkodásban. Hazánkban a kutatás szerint az internet (81%), a család és a barátok (51%) illetve a televízióműsorok (50%) azok a tájékozódási pontok, ahonnan az emberek a legtöbbet segítséget várják a pénzügyi kérdések eldöntéséhez.