Az egykori fizikatanár, majd szebeni polgármester 2014. december 21. óta vezeti Romániát – írja a Magyar Hang. A román alkotmány ugyanakkor összesen két ötéves ciklust engedélyez egy személynek az ország élén, így tavaly december huszadikán lejárt Klaus Johannis mandátuma, ám időközben történt egy olyan esemény, amely azóta furcsa negatív spirálban tartja a román belpolitikát.

Iohannis rövid sajtónyilatkozatában úgy értékelte, hogy a mostani ellene irányuló felfüggesztési eljárás, illetve annak megszavazása esetén az elnök leváltásáról szervezendő népszavazás példátlan válságba sodorná az amúgy is elnökválasztásra készülő Romániát, az ország elveszítené szövetségesei bizalmát.

Iohannis közölte: lemondása szerdán lép hatályba.

Az elnök nem sokkal azt követően jelentette be távozását, hogy a kétkamarás bukaresti parlament egyesített házbizottsága keddre összehívta a két ház együttes ülését, hogy a törvényhozás megvitassa 178 ellenzéki törvényhozó kezdeményezését Klaus Iohannis tisztségéből történő felfüggesztéséről. Az alkotmány szerint a felfüggesztési eljárást a törvényhozók legkevesebb egyharmadának (155 képviselőnek és szenátornak) a kezdeményezésére indítja el a parlament. Amennyiben az erről rendezendő parlamenti szavazáson a törvényhozók több mint fele támogatja a kezdeményezést, az elnököt felfüggesztik hivatalából, és 30 napon belül népszavazást írnak ki leváltásáról.