Nem is olyan ritka eset, amikor egy bank alkalmazottja felfigyel rá, hogy ismert, régi ügyfele, aki felett közben eljártak az évek, beállít és teljesen értelmetlen, érdekeit károsító megbízást akar adni. Vagy társaságában van egy fiatal ember, aki azt állítja, hogy az ügyfél rokona, és annak hozzájárulásával pénzt, értékpapírt akar birtokba venni. A banktisztviselő természetesen nehéz helyzetben van, hiszen az a dolga, hogy teljesítse ügyfele megbízásait, ugyanakkor látja, hogy valami nincs rendben...

Kép: MTI

Svájcban néhány éve külön, mind a fiatalkorúak, mind az idősek érdekeit védő törvény könnyíti meg a bankok dolgát ilyen esetekben. Baleset, súlyos betegség következtében fiatalok is válhatnak cselekvésképtelenné. Ilyenkor a helyzet egyértelmű, időseknél bonyolultabb. Előrehaladott korban az emlékezetkiesés, a koncentrálási zavarok először csak alkalmanként jelentkeznek, azután egyre gyakrabban. Mikor van tehát arra szükség, hogy csak meghatalmazott intézhesse az idős ember pénzügyeit? A törvény szerint ezt akkor kell megállapítani, amikor az ügyfél nyilvánvalóan olyan megbízást akar adni, amely egyértelműen ellentétben áll érdekeivel.

A svájci bankok alkalmazottait az említett törvény 2013-as érvénybe lépése óta kiképzik az ilyen esetek kezelésére. Arra is, hogy felfigyeljenek ismeretlen személyek felbukkanására az ügyfelek oldalán, mivel gyakori az úgynevezett „unokatrükk”: rafinált csalók elhitetik a demens idősekkel, hogy régen látott rokonaik – főleg unokáik – , majd ráveszik őket, vegyék ki számukra a bankból pénzüket, értékeiket, mert azokra sürgősen szükségük van.

Természetesen nincs gond, ha a már cselekvés- vagy döntésképtelen ügyfél korábban adott meghatalmazást családtagjának vagy más személynek bankszámlájához. A pénzintézetek ezt elővigyázatosságból határozottan javasolják is idősebb ügyfeleiknek. Amennyiben nincs meghatalmazás, az ügyet a bankok jelentik az illetékes pénzfelügyeletnek, amely ügygondnokot jelöl ki. (NZZ)