Az idén márciusban először Raiffeisen-GfK Megtakarítási Index 2010 II. negyedéves értéke nem mutat jelentős változást az előző negyedéves eredménnyel azzal a különbséggel, hogy a lakossági megtakarítási képesség kis mértékű csökkenését mutatja.

„A bizonytalannak ítélt jelen mellett érzékelhető, hogy a lakosság a megtakarítások tekintetében pozitívan tekint a jövőbe, jobbnak ítéli a jövőbeni pénzügyi lehetőségeit a jelenleginél. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi csökkenő megtakarítási képesség ellenére optimista és bizakodó a befektetői hangulat, ami az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos felfokozott várakozásokkal van összefüggésben." - mondta Soós Csaba, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese.

A pénz jobb helyen van a bankban

A második negyedéves index a megtakarítási szerkezet változatlanságát jelzi, vagyis a megtakarítással rendelkezők továbbra is „kivárnak", illetve a korábbi akciós lekötött betétek lejáratáig tájékozódnak az egyéb befektetési lehetőségekről, valamint, hogy a kormány által bevezetni kívánt „bankadó" hogyan érintheti a különböző megtakarítási formákat. A felmérés szerint egyre inkább előtérbe kerülhetnek a tartós befektetések és megtakarítási lehetőségek.

„A megtakarítási attitűd változatlansága továbbra is a bankok iránti bizalmat jelzi, a válaszadók közel fele bízik a bankokban, míg a bankellenesnek kevesebb, mint ötödük tekinthető. Azt azonban még a bankokkal szemben bizalmatlanok közül is sokan elismerik, hogy a pénz azért jobb helyen van a bankokban, mint otthon." - mondta Bacher János, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója.

A felnőtt lakosság 21%-a rendelkezik megtakarítással. Az GFK felmérése szerint az elmúlt 10 évben e tekintetben 2004-ben volt a legjobb a helyzet, amikor a válaszadók még több, mint 37 százaléka gondolta, hogy említésre méltó tartalékai vannak. A mélypont 2008. végére következett be, amikor is kevesebb, mint minden ötödik honfitársunk élvezhette megtakarításainak biztonságát.

Semmi sem fog változni?

A felmérésből kiderül, hogy a lakosság meglehetősen borúlátó mind jövedelmének, mind megtakarításainak változásával kapcsolatban. Egy kicsit több mint 10 százalékos bizakodó réteg mellett majdnem 20 százalékos a szkeptikusok aránya. A lakosság jelentős hányada nem számít érdemi változásra sem megtakarításait, sem jövedelmét illetően.

A megtakarítások képzésével kapcsolatos attitűd továbbra sem mozdult el a mélypontról. Mindössze a megkérdezettek 4 százaléka, aki szerint a jelenlegi gazdasági helyzet kedvez a megtakarításoknak, és háromnegyedük egyértelműen cáfolja ezt.

A felnőtt lakosság alig több mint negyede szokott családi költségvetést készíteni, ami a havi rendszeres, vagy egyéb kiadásokat és bevételeket tartalmazza. A lakosság jelentős részének első dolga a rendszeres, fix kiadások rendezése, és mindössze 6 százalékuk kezdi megtakarítással a havi bevétel elosztását. Akik készítenek családi költségvetést, azokra jellemzőbb a „fiskális fegyelem": 87 százalékuk a havi jövedelemből először kifizeti a számlákat.