A miniszter a közmédia újságíróinak nyilatkozva kiemelte: össze kell hangolni a klímavédelmet és az energetikát. Jelezte, hogy 2030-ra a magyarországi áramtermelés több mint 90 százaléka karbonmentes lesz.
Ennek eléréséhez két elemet említett, a nukleáris energiát és a napenergiát. Mint mondta, a naperőművek kapacitását jelentősen növelnék, összesen 6000 megawattnyi naperőművi kapacitást szeretnének elérni. Hozzátette: Magyarország kimondottan jól áll ezen a területen.
Palkovics László hangsúlyozta, hogy a kormány döntése értelmében a rezsicsökkentést fenntartják, mert ez a magyar emberek érdeke. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nagy szennyezőknek, illetve az energetikai vállalatoknak is részt kell venniük a klímavédelmi feladatok végrehajtásában.
A miniszter a klímavédelem fontos területei közül kiemelte a közlekedés zöldítését, ennek részeként említette egyebek mellett a vasútfejlesztést. Kifejtette: a vasúti közlekedés lényegesebb klímabarátabb, mint a belső égésű motorokkal történő közúti közlekedés. Ugyanakkor a kormány jelentős "zöld" programokat hajt végre a közúti közlekedésben is, az elmúlt években több pályázatot írt ki elektromos autók és kerékpárok beszerzésére - idézte fel.
A klímavédelem technológia feltételei közül Palkovics László kitért a hidrogéngazdaság kialakítására. A hidrogén előállításának zöldítése kapcsán példaként említette, hogy fel lehetne használni a paksi atomerőműben termelt éjszakai áram többletét vagy az éppen fel nem használt napenergiát.
A miniszter az intézkedések közül kiemelte a hazai nagy szennyező, a Mátrai Erőmű átalakítását. Mint mondta, olyan környezetbarát, szén-emisszó nélküli technológiát alkalmaznak majd, amellyel megtartható a termelés és az ott dolgozók munkahelye is. Fontos szempontként említette, hogy igazságos átmenettel érjék el a károsanyag-kibocsátás jelentős csökkenését.
Palkovics László felhívta a figyelmet a lakossági energiakorszerűsítési programok közül arra a lakossági pályázatra, amely napelemes rendszerek és energiatakarékos, korszerű fűtési rendszerek kialakításához nyújt támogatást, a több mint 200 milliárd forintból az átlagjövedelem alatt kereső háztartások kapnak segítséget. A zöld átállás nem jelenthet aránytalan terhet a lakosságnak - emelte ki az innovációs és technológiai miniszter.
