A megemelt célszám egyrészt ambiciózus, jelezni hivatott, hogy hazánk elkötelezett a közösségi klíma- és energiapolitika mellett. Az energiahatékonyság növelése a tervek szerint – összhangban az Európai Unió elvárásaival – hangsúlyos szerepet tölt majd be a 2014–2020-as időszakban rendelkezésre álló uniós források hazai felhasználása során is. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program mellett további operatív programokon belül is támogatandó célként jelenik meg, megsokszorozva a terület által a korábbi időszakban elérhető támogatási források összegét. (A hatékonyság növelése a klímavédelem szempontjából is fontos lépés lenne.)
Mégis van egy szépséghibája a megemelt energiamegtakarítási célszámnak: 2012-re már kormányzati intézkedések nélkül is 1000 petajoule (PJ) alá esett a teljes magyar energiafelhasználás. Ez alapvetően a 2008-ban kezdődött recesszióval indokolható, ami azonban egyelőre nem jelenik meg az NRP jövőképében. Az NRP szerint kormányzati beavatkozás nélkül 2020-ra 1350 PJ lenne az ország energiafogyasztása, azaz a mai fogyasztási szint 135 százaléka. Összehasonlításul, az utóbbi évtizedek statisztikái alapján Magyarország teljes tényleges primer energiafelhasználása 1990-ben volt a legmagasabb, 1200 PJ.
„Az egyik szemünk sír, a másik nevet. Az energiamegtakarítási célszám elérhető, sőt könnyen túl is teljesíthető, hiszen hazánkban EU-viszonylatban is jelentős az energiamegtakarítási potenciál, különösen a lakóépületek felújítása terén. Az energiahatékonyság emelése Magyarország energiabiztonsága szempontjából stratégiai fontossággal bír. Ezek a beruházások ugyanis nemcsak olcsón és gyorsan hoznak létre új munkahelyeket, tartósan és fenntartható módon csökkentik az emberek rezsijét, új piacokat teremtenek a magyar iparnak, vállalkozásoknak, hanem egyben energiafüggőségünket is csökkentik. Az uniós források költséghatékony felhasználásával el lehetne érni, hogy Magyarországon évi 40 ezer lakás újuljon meg, miközben akár 40 ezer munkahely is létrejön úgy, hogy közben a költségvetési bevételek is emelkednek. Kivételes lehetőség előtt állunk, rajtunk múlik, jól bánunk-e a forrásainkkal a következő 7 évben” – nyilatkozta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.
