A fiatalok fokozatos előretörése természetszerű az üzleti életben, de a cégtulajdonosok és a cégvezetők nagy többségében mindig is a tapasztaltabb korosztályokból kerülnek ki. A generációk cseréje azonban a cégvilágban sem maradhat el.
„Napjainkban egyre látványosabban körvonalazódik az Y generációs fiatalok szerepvállalásának erősödése” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője. 2020-ban ugyanis 100 ezer fölé emelkedett azon Y generációs menedzserek száma, akik cégjegyzésre jogosultsággal is rendelkeznek, és ezzel az Y generáció lett a második legszámosabb bázis a cégvezetők körében.
| Generáció | Születés éve |
| Veterán generáció | 1940 előtt |
| Baby Boom generáció | 1940-1959 |
| X generáció | 1960-1979 |
| Y generáció | 1980-1995 |
| Z generáció | 1996-2007 |
| Alfa generáció | 2008 után |
Számosságot tekintve jelenleg mind a tulajdonosok, mind a cégjegyzésre jogosultak között is toronymagasan az „X generáció” tagjai vezetnek, ők alkotják a hazai tulajdonosi és menedzseri réteg keménymagját. Jelenleg ez az a generáció, amely kellő tapasztalatot gyűjtött a cégvezetéshez, és még a teherbírása is magas. Ez a generáció még komolyan érezhette a saját bőrén is a szocialista társadalmi berendezkedést, de a rendszerváltozás után már alkalmazkodott a modern technika és társadalom vívmányaihoz. Tagjainak többsége a munkához való hozzáállásában kimagaslik a többi generáció tagjai közül. A 2000-es évek eleje óta ez a generáció számít uralkodónak a hazai vállalkozások tulajdonosi és menedzsmenti körében, de az elmúlt 5-6 évben már csökkenőben van a szerepük. Helyüket egyre inkább az Y generáció tagjai veszik át. A számosságot nézve évi 2 százalékot növekszik az Y generáció súlya, és mára minden 5. cégvezető az Y generáció tagjai közül kerül ki.
Az „Y” generációba az 1980 és 1995 között született fiatalok tartoznak. Ők az elsők, akik a most működő fogyasztói társadalom keretei között nőttek fel, ennek megfelelően szemléletben rendkívül nagy különbségeket mutathatnak a korábbi generációkhoz képest. Jellemzően gyakorlatiasabbak a korábbi generációkhoz képest, és az új technológiákhoz gyorsabban alkalmazkodnak, de szemléletükben helyenként már magasabb prioritást foglal el a saját karrierjük és életútjuk, mint a például az X generáció esetében.
Jelenleg mintegy 144 ezer Y generációba tartozó magánszemély vallhatja magát cégtulajdonosnak, de 2020-ban az aláírásra jogosult Y generációs vállalkozók száma is átlépte a 100 ezret. Az X generáció trónfosztásától még messze vannak, de a cégjegyzésre jogosultak körében a Baby Boom generációtól 2020-ban már átvették a második helyet. „Az Y generáció tagadhatatlan előretörése ellenére azonban egyelőre a dobogó második foka is csak a cégjegyzésre jogosultak körében van meg, a cégtulajdonosok körében erre még várni kell néhány évet” – mondja az Opten szakértője.
A tulajdonosok körében általánosságban is, de a nagyobb vállalkozások körében különösen le van még maradva az Y generáció. Erre jó példa az 1 milliárd Ft feletti éves árbevétellel rendelkező társas vállalkozások generációs vizsgálata. Ebben a szegmensben 2015-ig még a Baby Boom generáció képviselői voltak a legtöbben, és jelenleg is még az X generáció erősödése zajlik. Tehát a vagyon és a felelősség egyelőre az idősebb generációk kezében van továbbra is.
Ezzel viszont ellentétes a helyzet az újonnan induló társas vállalkozások vizsgálatában. 2020 első 9 hónapjában közel azonos mértékben alapítottak céget az X és az Y generáció képviselői, tehát e tekintetben már napjainkban zajlik az X generáció trónfosztása. Az új társas vállalkozások körében ráadásul a Z generáció feljött a 3. helyre.
A Z generáció már a modern digitális technológiába született generáció, gyermekkoruktól kezdve az internet és az okoseszközök birtokában nevelkedtek. Szemléletük sok esetben jelentős különbségeket mutat például az X generáció tagjaival szemben. Az idősebb generációk háttérbe vonulása egyben azt is jelenti, hogy vállalkozások tízezrei állnak szervezeten belüli generációváltás előtt.
Egy vállalaton belül a generációváltás komolyan kihathat a szervezet kultúrájára, vállalat teljesítményére, különösen akkor, ha több generációt is ugrik a jogutódlás. Magyarországon – szélesebb körben – még nincsenek nagy hagyományai a cégvezetés átadásának, különösen fiatal a cégbázis, ez extra kihívást jelent a generációváltás házon belüli menedzselésére. Bárhogyan is, az idő nem áll meg, a generáció cseréje le fog zajlani mind a tulajdonosok, mind a cégvezetők körében, a kérdés csak az, hogy ezt a vállalkozások mekkora hatékonysággal tudják levezényelni a piaci verseny közepette.
