hirdetés

Változtak a számviteli szabályok

Már a 2012-es beszámolóikban is előnyösen alkalmazhatják a január 1-jével megváltozott számviteli törvény egyes új passzusait a hazai vállalkozások, hívja fel a figyelmet a MAZARS nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat.
hirdetés

A Számviteli Törvényt (2000. évi C tv.), a múlt év végén, a munkahelyvédelmi akciótervhez, az adótörvények módosításához, valamint a költségvetés megalapozásához kapcsoló törvénycsomagok több ponton módosították. A MAZARS legfrissebb jelentése szerint a többségében 2013. január 1-jén hatályba lépő változások közül az alábbi 10 módosítás már a 2012-es évi éves beszámoló elkészítésekor is alkalmazható.

1. A devizaárfolyam-változás kedvezőtlen hatásainak enyhítése

Az októberben elfogadott munkahelyvédelmi program keretében lehetővé vált, hogy az aktív elhatárolások között halasztott ráfordításként kerülhessen elszámolásra a devizakészlettel nem fedezett, devizában fennálló forgóeszközhitelekhez kapcsolódó év végi átértékelés vesztesége, amennyiben az nem realizált árfolyam nyereséggel nem ellentételezett.

Átmeneti rendelkezések
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) ehhez a tárgyhoz kapcsolódó, 2012. október 16-tól hatályos módosítása 2014. május 31-ig, átmeneti rendelkezésként ugyancsak lehetővé teszi, hogy a tőke megfelelőségének vizsgálatakor a devizás eszközök és kötelezettségek év végi átértékelés miatt elszámolt összevont árfolyam veszteségét figyelmen kívül hagyhassák a vállalkozás tulajdonosai.
A halasztott ráfordítást a hitel visszafizetésekor kell megszüntetni. Eddig ez a lehetőség csak a beruházásokhoz kapcsolódóan állt rendelkezésre, a módszer kiterjesztése magában foglalja a kapcsolódó céltartalék képzés és lekötött tartalék elszámolás kötelezettségét is. Forgóeszközökkel kapcsolatos árfolyam veszteség halasztás esetén a céltartalékot a hitel folyósítása és a figyelembe vehető futamidő arányában kell megállapítani.

2. Jelentős és lényeges hiba fogalmában változás, ismételt közzététel megszüntetése

A módosítás értelmében – ha a számviteli politika ezt másképpen nem szabályozza – mostantól az számít jelentős összegű hibának, ha az évente feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét módosító, előjeltől független együttes értéke meghaladja a mérlegfőösszeg 2%-át, de ha az nem éri el az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

Törölték a lényeges hiba fogalmát
Egyszerűbbé teszi a vállalkozások életét, hogy 2013. január 1-gyel a törvényalkotók teljesen egészében törölték a lényeges hiba fogalmát és minden ehhez kapcsolódó ismételt közzétételi kötelezettséget. Sőt, egy átmeneti rendelkezésben lehetővé teszik a 2012-ben feltárt lényeges hibákkal összefüggésben is az ismételt közzététel elhagyását.
Az eddigi szabály szerint 1 millió forint alatti hiba és 500 millió forintot meghaladó, de a 2%-os mérlegfőösszeget el nem érő hiba esetén is három oszlopos mérleget kellett készíteni.

Az új szabály 1 millió forintos alsó határából a legkisebb cégeknek származik könnyebbsége, a nagy cégeknek pedig csak akkor kell külön kimutatni a korábbi éve(ke)t érintő hibá(ka)t, ha azok összege eléri a saját mérlegfőösszegének 2%-át.

3. Szellemi termékek fogalmának pontosítása

A már a 2012-es beszámolóban is alkalmazható új szabály három kategóriába sorolja a szellemi termékeket: iparjogvédelemben vagy szerzői jogvédelemben részesülő és jogvédelemben nem részesülő, titkosságuk révén monopolizált szellemi javakra. A besorolást példálózó felsorolással segítik és leszögezik, hogy a besorolás nem függ attól, hogy használatba vették-e a terméket.

4. Átmenetileg használatba vett termékek besorolása

A készletek mérlegtétel meghatározása kiegészül azokkal az eredetileg értékesítési céllal előállított vagy beszerzett termékekkel, amelyeket az értékesítésig vagy az állományból való kivezetésig átmenetileg használatba vett a vállalkozó. Ezeket a használatbavétel időpontjától áruként kell kimutatni.

5. Energiahordozó anyagok beszerzéséhez kapcsolódó díjak elszámolása

Az adminisztráció egyszerűsítését szolgálta az a 2012-es szabály, miszerint a földgáz, az elektromos áram és az ivóvíz számlában az egyetemes szolgáltató által jogszabályi kötelezettség alapján feltüntetendő díjak az energiahordozó bekerülési értékének a részét képezik, így a számla összegét nem kell megbontani anyagköltség és igénybevett szolgáltatás között.

A fölösleges korlátozást megszüntetve január 1-től kiterjesztették a bekerülési érték tágabb fogalmát a földgáz- és villamosenergia-kereskedők, illetve az ivóvíz szolgáltató által a végfelhasználóknak történő értékesítés esetén kötelezően feltüntetendő díjakra is.

6. Üzembe helyezés időpontjának és az értékcsökkenés számítási alapjának pontosítása

Az elhúzódó hatósági engedélyezések által okozott számviteli probléma megoldásának érdekében a módosított törvény kimondja, hogy egy eszköz üzembe helyezésének időpontja annak vállalkozási tevékenység céljából történő rendeltetésszerű használatbavétele.

A módosítás magyarázata ezt kiegészíti azzal, hogy egyes, a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya esetére kívánnak ezzel a megoldással az aktiválásra és a végzett tevékenység megfelelő költségelszámolására lehetőséget adni. A módosulással közelebb kerül a magyar szabályozás a nemzetközileg elfogadott üzembe helyezési szabályozáshoz.

További pontosítás annak a meghatározása, hogy maradványérték esetén a beszerzési értéket csökkenti a maradványérték és az ennek levonásával megállapított bekerülési érték alapján számítjuk a terv szerinti értékcsökkenési leírást bruttó elszámolási módszer alkalmazása esetén.

7. Mit tekinthetünk tartósnak az értékelés során?

A terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés elszámolásának megítélésekor reálisabb megközelítést tesz lehetővé az az új szabály, hogy a piaci és könyv szerinti érték különbözetét nem csak akkor tekinthetjük tartósnak, ha az már egy éve fennáll, hanem akkor is, ha a múltbeli tények és jövőbeli várakozások alapján legalább egy évig fennáll, illetve ha az értékelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.

8. Skontó elszámolásának egyszerűsítése

A fizetési határidő előtti kiegyenlítéshez kapcsolódó nem számlázott engedmény, a skontó elszámolása eddig meglehetősen összetett volt, mivel csak a késedelmi kamattal arányos összeget lehetett a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között elszámolni, azt ezt meghaladó összeg pedig rendkívüli bevételnek minősült. Az új szabály kimondja, hogy 3%-ot meg nem haladó skontó minősül egyéb pénzügyi bevételnek, ezzel egyszerűsítve a nyilvántartást.

9. Csökkenő közzétételi kötelezettség az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatásakor

Üdvözölhető egyszerűsítés, hogy a továbbiakban ilyen esetben nem kell bemutatni a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített beszámoló kiegészítő mellékletében a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat.

10. Szabad eredménytartalékból történő osztalékfizetés bemutatása

Egyértelműsítő szabállyal egészítik ki az eredménytartalék osztalékfizetésre való igénybevételének a bemutatását. Kimondják, hogy ha a tárgyévi eredmény negatív, akkor csak az osztalékfizetésre igénybevett eredménytartalék összegét kell az eredménykimutatásban kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a tárgyévi adózott eredménnyel lesz azonos összegű.

hirdetés

Véleményvezér

Erősödik a nemzeti valuta és nő a tanárok fizetése a közelben

Erősödik a nemzeti valuta és nő a tanárok fizetése a közelben

Úgy néz ki a csehek pont fordítva csinálnak mindent, mint mi, pedig a szankciós politika őket ugyanúgy érinti, mint minket.
Megfenyegették Hadházy Ákost

Megfenyegették Hadházy Ákost

A falusi szálláshely pályázatból kastélyt építő fideszes polgármester megfenyegette Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt.
Hogyan soroznak az ukránok?

Hogyan soroznak az ukránok?

A rém és álhírek minden háborúnak természetes velejárói. Ezek között kiigazodni viszont fontos egy végzetes konfliktus idején.
Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Szomorú, de a nagy számok azt mutaják, hogy a korrupció nyugatról keletre tartva csak egyre nő. Hogyan lehetne megállítani?
Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Nagy vitatéma, hogy hasznosak-e az ársapkák, vagy nem. A benzin esetében nagy volt a bukta, de kérdés, mi lenne az élelmiszerek esetében.
Imádja a közpénzből vett luxust a fideszes polgármester

Imádja a közpénzből vett luxust a fideszes polgármester

Pétervására város fideszes polgármestere nemcsak kastélyt épített uniós pénz felhasználásával magának.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo