A nyilvántartások megfelelő időben történő elkészítése az ügyvezető felelőssége. Mi a feladata a könyvelésért felelős személynek? Milyen akciótervet kell felállítania, hogy segítsen megvédeni a vállalkozást a magyar adórendszer legnagyobb összegű mulasztási bírságától? Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője szakértői cikkében erre válaszol együttműködő partnerünk az Adó Online oldalán.

Kapcsolt-e, vagy sem?

Az első kérdéskör, amit a könyvelőnek szükséges megvizsgálnia, hogy az adott vállalat rendelkezik-e kapcsolt vállalkozásokkal. Kapcsolt vállalkozás lehet minden olyan vállalkozás, amely nem független az adott cégtől: közös vagy részben közös tulajdonosi körrel rendelkeznek, anyavállalati, illetve leányvállalati viszonyban vannak-e egymással, és 2015.01.01-től a közös ügyvezetés is megalapozza majd a kapcsolt vállalati jogviszonyt.

A gyakorlatban sokszor nehéz feladat megállapítani a kapcsolt vállalkozások körét, ezért a könyvelőnek a kapcsolt vállalkozások definícióját be kell mutatnia az ügyvezetőnek, akinek az a feladata, hogy a fogalom értelmezésével megadja a könyvelő részére a megfelelő adatokat, vagy bekérje azokat (nyilatkozattal támogatva) a tulajdonosoktól.

Vizsgáljuk a tranzakciókat

Amennyiben a kapcsolt vállalkozások listája rendelkezésre áll, a könyvelésért felelős személy következő lépése az kell, hogy legyen, hogy tételesen megvizsgálja: a kapcsolt vállalkozásokkal volt-e bármilyen tranzakció egészen 2009.01.01-től napjainkig. Miért pont ettől a naptól kezdődően? Az Adóhatóság 2014.12.31-ig elinduló adóellenőrzése során még kérheti a 2008-as évre vonatkozó transzferár nyilvántartásokat, de ezt követően a 2008-as év már adóügyi szempontból elévül, így 2015.01.01-től a 2009-2013. éveket ellenőrizhetik a revizorok. 2015. május 31-e a határideje a 2014-es transzferár nyilvántartások elkészítésének (pontosabban a 2014-es évről szóló társasági adóbevallás benyújtásának a dátuma, ha az korábban benyújtásra kerül), így ez időpont után már a 2014-es év is ellenőrizhető.

Mit jelent az a fogalom, hogy tranzakció? E körül a fogalom körül is sok a félreértelmezés: bizonyos vállalkozások csak az általuk nyújtott szolgáltatásokra, eladott termékekre készítenek transzferár nyilvántartást. Figyeljünk oda a Társasági adótörvény 18.§-ban foglaltakra, mert a jogszabály meghatározza a dokumentálandó ügyletek körét. Minden cégnek minden ügyletet dokumentálnia szükséges, akár nyújtóként / eladóként, akár igénybevevőként / vevőként szerepel az adott tranzakcióban. (A NAV erre különösen kényes!)

Kölcsönügyeletek és ingyenes szolgáltatások is számítanak!

Ne felejtsük el a különféle kölcsön ügyleteket és az esetlegesen ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat, térítés nélkül átadott eszközöket sem. A tranzakciók feltérképezése közben érdemes azonnal mentést készíteni a könyvelési adatokról (főkönyvi kartonok, kimutatások, stb.), mert ezek a transzferár dokumentációk készítése során alapvető fontosságúak lesznek. Ahhoz, hogy megállapítható legyen, mely ügyleteket milyen formájú nyilvántartás érinti vagy érintette, illetve, hogy mely tranzakciók mentesülnek a nyilvántartás készítési kötelezettség alól, ki kell gyűjteni a tranzakciók értékét is, és érdemes ezeket az adatokat egy táblázatba foglalni.

Eddig a pontig minden vállalkozásnál célszerű elvégeznie a vizsgálatot, hiszen a fent bemutatott „szokásos piaci ár alkalmazásának elve” mérettől függetlenül minden céget érint! Ha nem a könyvelő tárja fel, vagy hívja fel a figyelmet a szokásos piaci ár elvének a megsértésének gyanújára, akkor az Adóhatóság súlyos következményeket állapíthat meg. Ha például családi vállalkozások egymás között nem piaci áron számláznak, a revizorok eltéríthetik a számlán szereplő árakat, és ezáltal a társasági adó levezetés helytelenné válik, adóhiányt, annak 50 százalékáig terjedő mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot állapíthatnak meg.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!