Fiktív számlák kiállításával több mint nyolcszáz millió forint kárt okozott egy budapesti könyvelőcég és a számlákat befogadó vállalkozások a költségvetésnek - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága az MTI-vel.
Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
A közlemény szerint a fiktív számlákra a Békés megyei adóellenőrök egy orosházi cég ellenőrzésekor figyeltek fel. Az adatok egy budapesti könyvelőirodához vezettek, ahol egy teljes számlagyár tevékenységére bukkantak. A gyanú szerint egy 44 éves budapesti nő az irodájával kapcsolatban álló cégeknek és más gazdasági társaságoknak fiktív számlákat kínált jutalék ellenében.
A pénzügyi nyomozók az iroda vezetőjének lakásán és további 30 helyszínen bélyegzőket, hamis számlákat, könyvelési anyagokat foglaltak le.
Az elkövetők által okozott kár megtérülésére több mint 600 millió forint értékben foglaltak le gépjárműveket, ingatlanokat, készpénzt és műszaki gépeket.
A Békéscsabai Járásbíróság az ügyben érintettek közül négy embert előzetes letartóztatásba helyezett a napokban, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt.
A korábban is kiemelten figyelt területek mellett, az idén először jelennek meg az adóhatóság revíziós palettáján a környezetvédelmi termékdíjjal és a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos vizsgálatok, valamint ellenőrzésre számíthatnak az adócsökkentő támogatásokat nyújtó vagy fejlesztési adókedvezményt igénybe vevő vállalkozások, illetve az internetes kereskedők. (Összefoglalónk itt olvasható!)
