Dr. Ábrahám László arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövőben a tanárok képzését, fejlesztését muszáj kiemelten kezelni. Enélkül elképzelhetetlen, hogy bővüljön azon gyerekeknek a száma, akik a műszaki-és természettudományos pályák érdeklődnek.

Nincs elég utánpótlás

„Ma még kevesebbet fordítunk GDP arányosan az oktatásra, mint az EU-ban általában. Ezen viszont mindenképpen változtatni kell, hogy megőrizhessük az eddig elért eredményeinket, és hosszútávon is biztosítsuk az ország gazdasági fejlődését.” – hangsúlyozta Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, aki szerint az oktatásra elköltött forintok sokszorosan térülnek meg. Elég arra gondolni, hogy jelenleg is számtalan hazai és nemzetközi vállalat a magyar szakemberek tudására, kreativitására és az általuk nyújtott magas hozzáadott értékre építve tervezi a beruházásait. Az igényeknek pedig csak úgy lehet megfelelni, ha folyamatosan garantálni tudjuk a hozzáértő munkavállalók utánpótlását - legyen szó technikusokról, operátorokról, vagy épp folyamatvezérlő mérnökökről.

Ennek alapján a szakképző centrumok felszereltségét minél előbb korszerűsíteni kell, hogy az intézményekben folyó tanítás még színvonalasabb legyen. Cél, hogy valóban olyan technológiákat, gépeket, eszközöket használjanak a fiatalok, amelyeket a termelő vállalatoknál jelenleg is alkalmaznak.   Utóbbiak számára ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy támogathassák is az iskolákat és a szakképzési járulék rendszerén keresztül aktívan hozzájáruljanak a jövő szakembereinek kineveléséhez – állapítja meg az EJMSZ elnöke.

Digitális megoldások

Hozzátette az oktató munka fejlesztésének részévé kell tenni a digitális megoldások beillesztését a tanításba. Azonban ennek elengedhetetlen feltétele a tanárok felkészítése ezek készség szintű használatára, aminek köszönhetően érthetőbbé, befogadhatóbbá, színesebbé, élménydúsabbá tehetők a gyerekek számára a műszaki és természettudományos ismeretek, információk.

„Tisztában vagyunk vele, hogy a tanárok jelenleg a kapacitásaik határán járnak. A tantervi kötelezettségek, a lexikális ismeretekre építő tananyag átadása komoly energiákat követel tőlük, és emiatt az önfejlesztésre, az új megoldások megismerésére már kevés idejük marad. Abban bízunk, hogy az újragondolt NAT (Nemzeti Alaptanterv) már ezen a téren is segítséget nyújt nekik. Több szabadságot, hasznos eszközöket, rugalmasabb követelményrendszert, amelyek révén az oktatók még hatékonyabban támogathatják a gyerekeket a saját képességeik fejlesztésében, a tudásuk gyakorlati, célirányos gyarapításában.” – emelte ki Dr. Ábrahám László.

Zárásként megjegyezte, hogy az EJMSZ tagvállalatai igazi áttörést az oktatásban a bérviszonyok rendezésétől várnak. Amint sikerül a tanárok fizetését a versenyszférában elérhető keresetekhez igazítani, akkor ez a pálya ismét több olyan embert fog vonzani, akik már most is kedvet éreznek a gyerekkel való foglalkozáshoz, a tanításhoz, de anyagi okok miatt erre jelenleg nem mernek vállalkozni.