A perközösségként összeálló 19 cég a német és a magyar államot is perelni kívánja, de még nincs döntés a kártérítés pontos összegéről, illetve annak a két ország közötti megoszlásáról.

Az NVE szerint a jogvita alapja a két állam között még 1989-ben megkötött államközi megállapodás, amelyet a cégek hiába tartottak be, a SoKo-nak hívott német speciális vámhivatali kommandó mégis akciókat tartott és eljárásokat indított ellenük.

A német hatóságok álláspontja szerint a magyar cégek az európai uniós csatlakozás óta csak úgy nyújthattak volna szolgáltatásokat jogszerűen Németországban, ha árbevételük legalább 25 százalékát magyarországi tevékenységből szerzik. Ha ezt nem érik el, akkor szerintük Németországban is társadalombiztosítási járulékot kellett volna fizetniük. (A hazai cégek külföldi megjelenését támogatja a Kexport program, de az Új Magyarország Vállalkozási Program is segíti az ilyen irányú terveket)

Tóth Boldizsár kifejtette, hogy az NVE a német tartományokat a razziák és jogi meghurcolások miatt tönkrement vállalkozások sérelmei miatt, a magyar államot pedig az államközi megállapodás pontatlansága miatt kívánja perelni. Az elnök reményei szerint három éven belül érvényt lehet szerezni kártérítési követelésüknek.

Az NVE 1995-ben jött létre, többnyire Németországban is tevékenykedő magyar cégek képviseletére. A szervezet a később kirobbant SoKo-ügyeket felvállalta, SoKo-munkacsoport néven alszervezetet is létrehozott.