Irány a felhő! – előtérbe került az IT eszközök biztonságos ártalmatlanítása
A világjárvány talán legmaradandóbb hatása a hibrid munkavégzés megjelenése volt. Ez azzal is járt, hogy a vállalatok – cégmérettől függetlenül – megkezdték vagy felgyorsították a felhőalapú IT-szolgáltatásokra való átállást. Mindez hatással volt a papíralapú folyamatok háttérbe szorulásában is, és erősített a digitális dokumentum kezelésére épülő, többnyire felhőből működő megoldások elterjedését.
Különösen nagy jelentősége van ennek Magyarországon, hiszen a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő európai mutató (DESI) Magyarországról szóló 2020-as országjelentéséből kiderül, hogy a hazai KKV-k mindössze 12 százaléka vesz igénybe felhőalapú üzleti szolgáltatásokat, miközben az uniós átlag 20 százalék felett van. Ez a lemaradás a digitalizált üzleti folyamatok terén is érezhető, a helyi hardveres megoldások, sőt sok esetben a papír még minidig uralja a munkamenetet, noha ez ma már egyáltalán nem szükségszerű.
A felhővel járó rugalmasság elengedhetetlen, az átállás sok hardvereszközt tett feleslegessé. A most használaton kívül helyezett, régebbi hardverek gyakran üzleti szempontból kritikus adatokat tartalmaznak, ezért kulcsfontosságú, hogy eltávolításuk a rendszerből biztonságosan és hatékonyan történjen. Ezért is van szüksége minden vállalatnak – az egészen kicsitől a világméretűig – egy úgynevezett IT-eszköz-ártalmatlanítási (ITAD) program megalkotására.
Az MI már a dokumentumkezelést is intelligensebbé teszi
A gépi tanulásra épülő, gyakran mesterséges intelligencia (MI) néven összefoglalt technológiákat egyre több területen hasznosítják az üzleti életben az ügyfelekkel való kapcsolattartástól, például chatbotoktól kezdve, a rutin munkafolyamatok automatizációján keresztül, egészen a kereslet előrejelzéséig. Az MI azonban ma már nemcsak ezeken a területeken, hanem a dokumentumok kezelésében is óriási segítséget jelenthet a vállalatoknak.
„A vállalkozások számára ma már elérhetők olyan tartalomplatformok, amely minden elképzelhető adatforrásból képesek információt beolvasni, legyen szó papíralapú űrlapok beszkennelt változatától, hang- vagy videófájlokról – mutat rá Nagy Rita, az Iron Mountain Magyarország ügyvezető igazgatója. – „Az algoritmus a beolvasott információkat képes automatikusan osztályozni, kontextusba helyezni, a vállalat igényeinek megfelelően strukturálni, és metaadatokkal ellátni. Az így kapott adatbázisban a vállalat munkatársai egy egyszerűen használható, grafikus keresőfelületen bármit könnyedén megtalálnak, de különböző elemzéseket, kimutatásokat vagy ellenőrzéseket is elvégezhetnek.”Színre lép az NFT és a Web 3.0
A legnagyobb ugrást az ismeretlenbe talán az NFT-k (nem helyettesíthető token, egy csak digitális formában létező, egyedi digitális “műtárgyak”) és a Web 3.0 jelentik. Az NFT egy olyan egyedi digitális azonosító vagy címke, amelyet a kriptovaluták alapjául is szolgáló blokklánc technológia segítségével rögzítenek, és amelyet nem lehet másolni, duplikálni vagy megosztani. A Web 3.0 pedig a hasonló elvre épülő, decentralizált webes szolgáltatások gyűjtőneve.
A Deloitte szerint ezzel a két újdonsággal a vállalkozások egyrészt képesé válnak arra, hogy rebrandeljék magukat a millenniumi és a Z generáció irányába. Ezen felül pedig lehetővé teszik a már jelenlévő iparági szereplők számára azt is, hogy bővítsék portfóliójukat. Az NFT-k térnyerése hazánkban is elkezdődött. 2022 márciusában elárverezték az első magyar képzőművészeti NFT alkotást. A jegybank pedig egy privát blokklánc alapú NFT platformot hozott létre, ami a forint bevezetésének 75. évfordulója alkalmából kibocsátott 5 forintos érme hatféle emlékváltozatát tartalmazza.
Ahhoz, hogy egy vállalkozás maximálisan ki tudja használni az új technológia előnyeit, olyan tárolási képességre van szüksége, amely megbízhatóan ki tudja szolgálni az NFT-ket vásárló ügyfeleket.
Minden zöldül – az adatközpontok is
Az európai zöld megállapodás és a tavalyi glasgow-i klímacsúcs miatt a környezetvédelmi szempontok ma már szinte minden üzleti napirenden a prioritások közé tartoznak – és ebben főszerepet játszhat a digitalizáció. A magyar Nemzeti Digitalizációs Stratégia 2021-2030 leszögezi, hogy a virtuális jelenlét, az azonnali kommunikáció és adatcsere lehetősége, valamint a távolról elérhető kapacitások révén a digitalizáció közvetlen hatással van az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, ezáltal hozzájárul a „zöld célok” teljesüléséhez is. Maguknak a digitális szolgáltatásoknak is zöldülniük kell – különösen igaz ez az adatközpont-iparra, amely a tiszta energiára való áttérés élvonalában jár.
