Az új és használt lakások mellett a telkek is drágultak 2015 és 2014 októberéhez képest – áll az ingatlan.com új elemzésében. Balogh László, a cég vezető gazdasági szakértője az ingatlanpiaci drágulásról azt mondta, hogy az árnövekedés nemcsak azt jelenti, hogy a vevőknek többek kell fizetniük egy-egy lakóingatlanért, hanem a drágulás miatt a saját vagyonuk értéke is emelkedett. „Aki például tavaly októberben vett egy budapesti lakást, az 25 százalékos vagyonnövekedést érhetett el. Más kérdés, hogy ezt csak egy esetleges eladásnál realizálhatja. Ráadásul, ha a pénzből hasonló környéken másik ingatlant szeretne venni, akkor a kiszemelt lakásért is többet kell fizetnie” – fogalmazott a szakértő. Utalt arra is, hogy október elején jelent meg az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat friss jelentése, amely szerint az európai országok között a magyarországi és lettországi lakások drágultak a legnagyobb mértékben az idei év második negyedévében.
Meglódult az új lakások piaca
A fővárost, a megyeszékhelyeket és megyei jogú városokat nézve megindult a bővülés az új lakások piacán. A kínálat idén október elején 30 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Az átlagos négyzetméterár a vizsgált települések körében 16 százalékkal 492 ezer forintra emelkedett egy év alatt, míg az ezt megelőző évben is 13 százalékos volt a növekedés. „Az új lakások piacán látható jelentős kínálatbővülésre számítani lehetett, az első félévben ugyanis 237 százalékkal nőtt az új lakásokra kiadott építési engedélyek száma. Sok lakás persze még nincs kész, csak indulóban vagy folyamatban van a fejlesztés, de már tervezőasztal mellől is értékesítik őket” – tette hozzá az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Tovább drágultak a használt lakások
2016 tavaszán még úgy tűnt, hogy a használt lakások piacán lassulhat az áremelkedés üteme, de az október elején mért adatok szerint a drágulás tempója egyenletes volt az elmúlt két évben. A 10 ezer főnél nagyobb településeken található használt lakások országos átlagos négyzetméterára országos viszonylatban 346 ezer forintra rúgott, ami éves szinten 33 százalékos drágulásnak felel meg, 2014. októberéhez képest pedig több mint 50 százalékot jelent. A használt lakások szegmensében is a fővárosban a legmagasabbak az árak, 444 ezer forintra nőtt a négyzetméterár, ez tavaly októberhez képest 25 százalékos, 2014 októberéhez viszonyítva pedig 55 százalékos drágulást mutat. A nagyvárosi lakástulajdonosok vagyonának értéke is dinamikusan emelkedett az elmúlt évben. Szegeden és Kecskeméten több mint 20 százalékkal nőttek az átlagos négyzetméterárak 236 ezer, illetve 251 ezer forintra, Veszprémben 30 százalékos volt az áremelkedés, itt 273 ezer forintos négyzetméteráron kínálják eladásra a lakásokat. A használt lakások tekintetében Győr lett a legdrágább vidéki város: 10,8 százalékos éves áremelkedés után, 293 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár.
Az építési telkeknél kisebb mértékű az emelkedés következett be. Országos szinten egy telek négyzetmétere 10,5 ezer forint volt októberben, ami 5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot, és valamivel több mint 5 százalékos növekedést jelent 2014 októberéhez képest. Az országos árszintet nézve a telkeknél tehát nem volt egyenletes drágulás, inkább az elmúlt egy évben mentek feljebb az árak. Budapesten viszont folyamatos volt az áremelkedés, a telkek négyzetmétára tavalyhoz képest 12 százalékkal 32 ezer forintra nőtt, ami a két évvel ezelőtti szinthez képest 23 százalékos többlet. Az átlagos telek-négyzetméterárak nőttek tavalyhoz képest Székesfehérváron és Debrecenben is, előbbi megyeszékhelyen 25 százalékkal 10 ezer forintra, utóbbiban 22 százalékkal 11 ezer forintra. Balogh László a telekpiacról azt mondta, hogy ez speciális szegmens, egyrészt a telkek árai a lakásépítési költségek csak egy részét teszik ki, másrészt pedig a legfelkapottabb városrészekben – legyen szó a fővárosról vagy megyeszékhelyekről – többnyire már elkeltek a legjobb fekvésű telkek.
Mire lehet számítani?
Az ingatlan.com előrejelzése szerint a jövőben az újlakás-piac lesz a fókuszban, fokozatosan növekszik majd a kínálat: 2018 elejéig várhatóan 15-20 ezer új lakást adnak át. Ebben a szegmensben a jelentős kínálatbővülés ellenére sem várható jelentős árcsökkenés a közeljövőben. Ezzel együtt a fejlesztők és lakásforgalmazók között fokozódhat a verseny, ami részben a fizetési konstrukciókban és ütemezésekben vagy pedig az új lakások műszaki tartalmában, felszereltségében nyilvánulhat meg. „A használt lakások árai tovább nőhetnek 2017-ben a legnagyobb hazai városokban, de a drágulás üteme vélhetően már csökkenni fog” – foglalta össze Balogh László az ingatlanpiaci várakozásokat.
