Kép:FreeDigitalPhotos.net/scottchan

Április 28-án tartják a munkavédelem világnapját, melynek fókuszában idén a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok állnak.

A munkavédelem magába foglalja a munkabiztonság (szabályok rögzítése, balesetek megelőzése) és a munka-egészségügy (a munkát végző ember egészségének védelme a munkahelyen, ill. a munka során fellépő ártalmakkal szemben) területét. Az alapvető cél természetesen a munkavállalók érdekének érvényesítése, de az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a munkavédelem és munkabiztonság ellenőrző hatósága több százezres, de akár milliós nagyságrendű bírságot is kiszabhat, amennyiben egy ellenőrzés során hiányosságokra bukkan.

Nem javul a helyzet

Hiányosságok márpedig vannak - idén ötödével több bírságot szabott ki 2013-ban a hatóság, mint egy évvel korábban. Öt témakörben tartottak az elmúlt évben hosszabb – általában két hónapra kiterjedő –munkavédelmi kiemelt vizsgálatot a kormányhivatalok munkavédelmi felügyelői. A biológiai tényezők kockázatát 767 cégnél ellenőrizték több mint 25 ezer munkavállalóra kiterjedően. A cégek 82 százalékánál állapítottak meg olyan szabálytalanságokat, amelyek 7852 dolgozóra jelentettek veszélyforrást. Különösen hiányosnak találták a hatékony egyéni védőeszközökkel való ellátást. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2013. I-III. negyedévi adatai alapján az előző év azonos időszakához képest 15%-al növekedett a halált okozó munkabalesetek száma. Továbbá kis mértékben, de nőtt az összes munkabaleset száma is, és az összes munkabaleset 37%-a a 16 és 34 év közötti fiatal korosztályt érintette.Az adatok szerint a munkabalesetekkel kapcsolatosan összesen 2041 felügyeleti intézkedés történt és 100 munkavédelmi bírsági határozatban együttesen 34,4 millió forintnyi büntetést szabtak ki, míg a 60 eljárási bírság nyomán 5,4 millió forintról szólt a számla.

A szakemberek szerint az egészséges munkakörülmények érdekében a munkahelyi vezetők és a munkavállalók tehetnek a legtöbbet. A munkáltatók a kockázatokat szabályozással, a feladatok és a helyes módszer meghatározásával csökkenthetik. A helyes munkahelyi gyakorlat kialakításának a módszere a kockázatértékelés, de nagyobb hangsúlyt kell fektetni a munkavédelmi oktatásra is, hogy a dolgozók a szükséges és elégséges információval rendelkezzenek a munkavégzést illetően. Ugyanakkor nekik is nagy a felelősségük abban, hogy szabályosan végezzék a munkájukat. Egyelőre azonban hiányzik a tudatos munkavégzés, szabálykövető magatartás a dolgozók részéről is, hiszen gyakran előfordul, hogy annak ellenére nem használják az egyéni védőeszközöket, hogy a munkáltató biztosítja azt. Ugyanakkor az is igaz, hogy szükség lenne olyan vezetői példamutatásra, gyakorlatra is, mint ami például Ausztriában jellemző, ott ugyanis elképzelhetetlen lenne, hogy valaki sisak nélkül dolgozzon egy építkezésen, a főmérnököt is beleértve. A szakemberek szerint ezért a dolgozókat akár el is lehetne tiltani a munkavégzéstől, ha nem használják a védőfelszerelést.

Banális, de veszélyes

A munkabalesetek között nagy számban vannak jelen a csúszásos, botlásos balesetek. Ezért ezek megelőzésére indít kampányt a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. A feldolgozott adatok mutatják, hogy a közfelfogással ellentétben nem a hölgyeket érintett nagyobb számban a botlás, csúszás miatti esemény, hanem a férfiakat. Elsősorban az iparhoz és az építőiparhoz köthetők ezek a balesetek, de bárhol előfordulhatnak. A megelőzés legalapvetőbb módja, hogy a munkakörnyezetet tartsuk tisztán, rendezetten, a padló és a bejárat legyen akadályoktól mentes. Fontos a takarítás és a karbantartás, valamint a megfelelő megvilágítás, a megfelelő padozat, ami az ott zajló munkafolyamathoz alkalmazkodik. Ha például szőnyeg van, az rögzített legyen. Földön vezetett kábelek – a berendezéseket úgy helyezzük el, hogy a kábelek a gyalog közlekedők által használt utakat ne keresztezzék. Ezeket is rögzítsük.

A munkahelyi egészség azonban messze túlmutat a balesetek elkerülésén. (A munkáltatók alig foglalkoznak például a biológiai veszélyekkel.) A betegségek és betegszabadságok kezelése is ide tartozna, amiben nem állunk jól. A hazai dolgozók alig fele szokott betegszabadságot kivenni és szinte mindenkivel megesett már, hogy betegen kellett dolgoznia. A válaszadók fele szerint kifejezetten gyakran fordul elő, hogy betegen kell bejárniuk a munkahelyükre. 32 százalék félti a munkahelyét, 26 százalékuknál pedig nem megoldott a helyettesítés, ezért nem élnek ezzel a lehetőséggel a Profession felmérése szerint.

Méltatlanul hanyagolt téma, ezért került az idei munkavédelmi világnap fókuszába a stressz. Pedig a munkahelyi stressz az Európai Unió tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsősorban a vállalati szektornak, mivel a betegség miatt kieső és elveszített munkanapok mintegy 50-60%-ának hátterében a stressz és annak negatív egészségi következményei állnak.  Európai Uniós szinten a tagállamok átlagosan évente a GDP-jük 4%-át, Magyarországon kb. 880 milliárd forintot fordít a munkáltatók és az állam a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések következményeinek kompenzációjára. Az európai statisztikákat figyelembe véve kijelenthető, hogy ennek az összegnek a fele, vagyis Magyarországra vetítve mintegy 440 milliárd forint, azaz kb. egy 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték, a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése miatt vész el.

A stresszfaktorok csökkentése a munkáltatónak is hosszú távú érdeke, hiszen amellett, hogy így jelentősen csökken a munkabalesetek és hiányzások mértéke, a magát biztonságban érző, kipihent, nyugodt munkavállaló jobban és hatékonyabban is dolgozik. Hogy hogyan ismerhető fel a stressz a munkahelyen és mit lehet tenni ellene, arról itt olvashat.