A BDO Magyarország legfrissebb hírlevelében egy csokorba szedte azokat az általánosnak mondható hiányosságokat, melyekkel az utóbbi időben a társasági adóalapok számításának ellenőrzése során találkozni lehet.
Itt megtalálja, milyen adózási határidőkre kell figyelnie.
Csapatsportok és művészetek támogatása
A társasági adófizetési kötelezettség csökkentése érdekében a társaságok egyre nagyobb hányada nyújt támogatást különböző előadó-művészeti szervezeteknek, filmalkotást készítőknek vagy valamely látvány-csapatsportágban érdekelt sportszervezetnek. A támogatás amellett, hogy ráfordításként a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül, a számított adó 70 százalékig adókedvezményként is igénybe vehető.
A jogalkotó azonban 2013. év közben a látvány-csapatsport támogatások esetén, majd 2014. január 1-től a másik két támogatási formánál is bevezette az ún. kiegészítő támogatás fizetési kötelezettséget, melyet ha nem teljesít a támogató, nem veheti igénybe az adókedvezményt. Ugyanakkor az alaptámogatással szemben a kiegészítő támogatás nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében elszámolt ráfordításnak, tehát az növeli a társasági adó alapját, és a kiegészítő támogatás után nem vehető igénybe adókedvezmény sem. Az esetek többségében előforduló hiányosság, hogy az átutalt kiegészítő támogatást is adókedvezményként szeretnék érvényesíteni a társaságok. (Hogy milyen módokon lehet csökkenteni az adóalapot, arról itt olvashat részletesebben.)
A társasági adó igen kedvelt intézménye és adóalap csökkentő tétele az előző évek elhatárolt vesztesége, amely gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy egy pozitív adózás előtti eredménnyel záródó üzleti év társasági adó alapjából levonásra kerülhessen a korábbi években keletkezett veszteség. Ezzel ismeri el a jogalkotó, hogy a nyereséget meg kell alapozni és adott esetben sok év megfeszített ám veszteséggel járó munkájának a gyümölcse egy nyereséges széria. Nem lehet azonban elégszer hangsúlyozni, hogy a korábbi évek elhatárolt veszteségének nem a korábbi évek negatív adózás előtti vagy adózás utáni eredménye tekintendő, hanem a korábbi évek negatív általános szabályok szerint számított társasági adó alapja (adózás előtti eredmény növelve az adóalapot növelő tételekkel és csökkentve az adóalapot csökkentő tételekkel). 2012. január 1-től a jogalkotó szigorított az addigi szabályokon, és az elhatárolt veszteséggel már nem 0-ra lehet csökkenteni a társasági adó alapját, hanem csak az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50%-ig. Szintén érdemes áttanulmányozni az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályait az átalakuláson (beolvadás, összeolvadás, kiválás, szétválás) keresztülment, illetve az új többségi tulajdonossal rendelkező társaságoknál, mert esetükben további speciális szabályok is érvényesülnek. (Itt olvashatja, hogyan változott a szabályozás!)
Fejlesztési tartalék
A fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó gyakran előforduló hiányosság, hogy az adóalap csökkentés reményében a bevallásban fejlesztési tartalék miatti csökkentő tétel kerül feltüntetésre, azonban számvitelileg a gazdasági esemény nincsen könyvelve, tehát nem történt az eredménytartalék terhére lekötött tartalék képzése, a beszámolóban nincsen a lekötött tartalék kimutatva. Ez olyan hiányosság, amit utólag már nem lehet orvosolni, és lekötött tartalék képzése nélkül az adóalap csökkentésére nincsen lehetőség.
A fenti általánosnak mondható hibák mellett továbbiak is gyakran előfordulnak, amelyekkel cikkünk következő részében foglalkozunk majd.
