Kép: Fotolia

November 22-én szavazta meg az Országgyűlés az új adószabályok első körét. Az akkori módosítások a cafeteriarendszert sem hagyták változatlanul. (A friss adószabályokról itt olvashatja összefoglaló írásunkat!) Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat és tudnivalókat a 2017-ben adható munkáltatói juttatásokra vonatkozó szabályokról együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértői cikkének segítségével. Az összes közteher mértéke a béren kívüli juttatások esetében 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatások esetében pedig 43,66 százalék, azonban továbbra is adhatók adómentes juttatások is.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségét, melyet a vállalatnak kell befizetnie A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18-szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást, az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék személyi jövedelemadót és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Az összes közteher mértéke így a béren kívüli juttatások esetében 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatások esetében pedig 43,66 százalék.

Január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül:

• az éves keretösszeget – 100 ezer forintot – meg nem haladóan adott pénzösszeg és
• a Széchenyi Pihenő Kártya (összesen 450 ezer forint)
• szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint,
• vendéglátás alszámára legfeljebb 150 ezer forint,
• szabadidő alszámlára legfeljebb 75 ezer forint összegben adott juttatás.

Ez közteherrel együtt 134 220, illetve 603 990 forint költséget jelent a vállalat számára. Ezek éves keretösszegek, melyeket arányosítani kell a jogviszonyban töltött napok számával abban az esetben, ha a jogviszony csak az év egy részében áll fenn.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 71.§. (5) bekezdése szerint, amennyiben a 100 ezer forintos pénzjuttatás összege az adóévben az éves keretösszeget meghaladja, e meghaladó rész után a juttatásra jogosító jogviszony (például munkaviszony) alapján kell – a kifizetés hónapjára – az adókötelezettséget megállapítani. Tehát bérjövedelemként vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell leadózni.

Változatlanul egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles – a pénzösszeg kivételével – az a béren kívüli juttatás (Szép kártya), amelyet az egyedi keretösszeget meghaladó összegben biztosít a munkáltató. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 71.§. (4) bekezdése értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül a többi béren kívüli juttatásnak (Szép kártya) a törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó része.