Hiába javult az elmúlt egy-két évben a vállalkozások fizetési morálja, még mindig komoly probléma a cégek közötti tartozás, írja közleményében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

Több mint 60 ezer eljárás

A MOKK adatai szerint évente több mint 60 ezer esetben indítanak cégek fizetési meghagyásos eljárást egy másik vállalkozással szemben késedelmes fizetés vagy nemteljesítés miatt. A késedelmes teljesítések jelentős része ugyanakkor megelőzhető lenne, ha a vállalkozások közjegyzői okiratban szerződnének egymás között.

Friss felmérések szerint tavaly és az idei év első félévében is nőtt a fizetési figyelem: a számlák mintegy háromnegyedét határidőre kifizetik. Ugyanakkor az időn túli fizetéseknél az átlagos késés mértéke nőtt, és néhány százalékban egyáltalán nem egyenlítik ki a követeléseket.

Elsősorban továbbra is a körbetartozás miatt késnek a cégek a kifizetésnél, de sok esetben a csőd, vagy a beszállítói hitelezés okoz problémát.

Bárki indíthat

Fizetési meghagyást bárki indíthat, akinek lejárt pénzkövetelése van, nem szükséges hozzá még bizonyítékok csatolása sem. Sőt, a 3 millió forint alatti tartozások esetén a fizetési meghagyás az egyedüli megoldás arra, hogy a jogosult bírósági eljárás nélkül gyorsan hozzájuthasson a követeléséhez. Tavaly az eljárások 94 százaléka három hónap alatt jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött.

Ha a kötelezett viszont vitatja a követelést, az ügy a bíróságon folytatódhat tovább. 2018-ban a fizetési meghagyások mindössze 5,7 százalékából lett per amiatt, hogy a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.

Uniós szinten is lehet

Fizetési meghagyásos eljárást egy uniós rendelet alapján ráadásul az Európai Unióban működő cégek ellen is lehet indítani. Az ilyen eljárások száma is nőtt tavaly az egy évvel korábbihoz képest, összesen 771 esetben kezdeményeztek Magyarországról európai fizetési meghagyásos eljárást.

A fizetési meghagyás alkalmazása már bevett gyakorlat a vállalkozások körében, azt azonban kevesen tudják, hogy a késedelmes fizetés és a nemteljesítés eleve megelőzhető lenne, ha a felek közjegyző előtt szerződnének

– hangsúlyozza Pulinka Mihály. A MOKK Jogi Irodájának helyettes vezetője hozzátette, a közjegyzői okirat alapján peres eljárás, vagy fizetési meghagyásos eljárás nélkül, azonnal indítható végrehajtás a nem teljesítő partnerrel szemben. Ehhez nem is kell a teljes szerződést közjegyzői okiratba foglalni, elegendő, ha a vállalkozás egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kér partnerétől a határidőben történő teljesítésre.

A tapasztalatok szerint a közjegyzői okirat megléte önmagában növeli a teljesítési és fizetési hajlandóságot, kisebb eséllyel kerül sor végrehajtásra is. Ha mégis jogvita támadna a felek között, akkor egy perben is erősebb bizonyítékként tekintenek a közjegyzői okiratra, mint bármely más iratra.

A közjegyzői okirattal biztosított vállalkozás elsőbbséget élvez akkor is, ha az adós fizetésképtelenné válik, ugyanis a felszámolás kezdő időpontjáig a közokirat záradékolása következtében lefoglalt, vagy végrehajtási jog bejegyzésével érintett vagyontárgyakból elsőként az ő követelését kell rendezni.