Kép:Fotolia

A magyar háztartások közel háromnegyede rendelkezik valamilyen pénzügyi megtakarítással, de a viszonylag magas arány nem jár együtt kellő tudatossággal. Bár a CIB Bank felmérése szerint a háztartások 72 százalékának van valamilyen megtakarítása, ennek jelentős részét a megkérdezettek még mindig lekötetlenül őrzik a folyószámlájukon (20 százalék), vagy bankbetétben (17 százalék). Igen jelentős, 15 százalék emellett azoknak az aránya, akik inkább otthon, készpénzben hiszik biztonságban pénzüket.

A nagyobb pénzügyi ismereteket igénylő, bonyolultabb megtakarítási formákat kevesen választják a magyar megtakarítók közül: a megkérdezetteknek alig 18 százaléka rendelkezik kötvénnyel, részvénnyel, állampapírral vagy befektetési alappal. Ezek közül az állampapír és a befektetési alap a legnépszerűbb, míg részvényekben csak öt százalék tartja pénzét.

A számlapénzek és a készpénz magas aránya miatt viszont komoly hozamlehetőségektől esnek el a háztartások: az alacsony kamatkörnyezet mellett is lehet ugyanis találni olyan megtakarítási formákat, amelyek a kevésbé kockázatos lehetőségeket keresőknek is vonzó megoldást jelenthetnek.

Az alábbi termékek például azoknak is jó választást jelenthetnek, akik alacsony kockázatvállalás mellett szeretnék megtakarításaikat elhelyezni:

Nyíltvégű befektetési alapok: olyan befektetési alapok, amelyeknél visszaváltható befektetési jegyeket forgalmaznak folyamatosan. Ez azt jelenti, hogy a befektető bármikor vásárolhat és válthat vissza tetszőleges mennyiségű befektetési jegyet. Nagy előny emellett, hogy az alapkezelők a rájuk bízott pénzt átláthatóan, szakértő módon kezelik, ügyelve a kockázatok megfelelő megosztására, miközben a befektetőnek nem kell törődnie a piaci folyamatok napi követésével. Mindezek révén a betéti kamatoknál magasabb hozam is elérhető. A kis összegű, fix vételi és eladási jutalékok pedig lényegesen kedvezőbbek az egyéb befektetéseknél megszokottaknál. A nyíltvégű alapok gyűjtőkategóriáján belül különböző alcsoportok léteznek, amelyek befektetési politikájukban - vagyis abban, hogy mibe fektetik be a rájuk bízott vagyonokat - eltérnek. Ezek lehetnek az alább felsorolt kategóriák szerinti alapok.

Pénzpiaci alapok: a pénzpiaci alapok elsősorban likviditáskezelésben, rövid távú befektetésben gondolkodó befektetőknek jelenthetnek ideális választást. A portfólió a pénzpiaci alapoknál olyan alacsony kockázatú, nagy likviditású eszközökből épül fel, mint a pénzpiaci betétek, állampapírok, diszkont kincstárjegyek, vállalati kötvények. Ennek megfelelően az elérhető hozam általában alacsonyabb, de a jelenlegi kamatkörnyezetben versenyképes a lekötött betétekével.

Kötvényalapok: a kötvényalapok portfóliója elsősorban államkötvényekből, kisebb részben akár vállalati kötvényekből áll, így a részvénypiaci kockázatot túl magasnak tartó, de az állampapír-piac hozamával versenyképes megtérülést célzó befektetők érdeklődésére tarthatnak számot. A kötvényekkel szemben a kötvény alapok nagy előnye a teljes likviditás, és hogy a hozamkörnyezet változását az alapkezelő aktívan ki tudja használni az extra hozam termelésére.

Tőkevédett és árfolyamvédett alapok: speciális alapok, amelyek a befektetett tőke névértékének, vagy annak jelentős részének visszafizetését biztosítják a futamidő végén. Egyes alapok ezen felül hozamgaranciát is biztosítanak. A tőkevédett/árfolyamvédett alapok méretüknél fogva már a kisbefektetők számára is elérhetővé teszik a kockázatos részvény- és nyersanyagpiacokat a tőke jelentős vagy teljes védelme mellett. Futamidejük változó, általában 2-5 év. Nyílt végű alapoknál adott a lehetőség a futamidő alatti visszaváltásra is, ám a konstrukció adta előnyöket az alap a futamidő végén biztosítja. Általánosságban elmondható, hogy a befektetési jegyek jegyzési időszakban történő megvásárlása, illetve a befektetési jegyek lejáratkori visszaváltása nem jár költséggel.

Állampapírok: az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek jól kiszámítható, ám a részvényekkel összevetve alacsony hozamot kínálnak, minimális kockázat mellett. Magyarországon a lakossági befektetőknek szánt állampapírok hozama többnyire kedvezőbb a lekötött betétekénél.